Értelmet adunk a karácsonynak – a hvg.hu téli könyvajánlója
Az egyik legszimpatikusabb karácsonyi szokást Izlandon művelik: szenteste könyveket ajándékoznak egymásnak, majd az éjszakát olvasással töltik. Ez a hagyomány a második világháború óta tartja magát. Ennél jobb karácsonyt mi sem tudunk elképzelni, ezért összegyűjtöttünk néhány tippet, hogy jó társaságban töltsék az ünnepeket.
Adam Kay: Mert szülni karácsonykor kell
A brit, főként szülész-nőgyógyászként működő exorvos Adam Kay kilenc évet töltött el a különböző kórházakban a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) orvosaként, a vele történtekről pedig feljegyzéseket készített. Egy tragikusan végződő eset miatt azonban elhagyta a pályát, azóta humoristaként és íróként dolgozik. Első kötete, az Ez fájni fog – egy fiatal orvos naplója 2017-ben jelent meg, magyar fordítása idén érkezett a boltokba, sikerének köszönhetően pedig már a polcokon van Kay ünnepi különkiadása, a Mert szülni karácsonykor kell.
Kay ügyesen felismerte, hogy ha az ember nem tanul meg röhögni a saját nyomorán, akkor jó eséllyel beledöglik. A kötetben sorra veszi az ügyeletesként eltöltött karácsonyait, hogy milyen állapotokban ácsorgott térdig magzatvízben a szentestéken, hogy milyen tárgyak darabjait szedte ki emberek különböző testnyílásaiból, sőt, még praktikus egészségügyi tanácsokkal is szolgál, például, hogy miért tekintsünk el a mogyoróvaj hüvelyi alkalmazásától. Pláne, ha mogyoróallergiánk van.
Közben persze betekintést nyerünk abba is, hogyan tud az ember kapcsolatokat kialakítani vagy fenntartani, ha olyan életet él, mint Adam Kay. Egyébként sehogy, de már a próbálkozás is dicséretes. Egy sürgősségi osztályon vagy a nőgyógyászaton azonban nemcsak elképesztően meredek baromságok történnek, hanem tragédiák is, de az író ezeket az eseteket sem leplezi előttünk: a térdcsapkodós röhögés után néha-néha simán kicsordult a könnyünk. A kórházas sorozatok rajongóinak kötelező darab. (Cz. F.)
Athenaeum, 3699 Ft
Kai Michel - Carel van Schaik: Az ember három természete
Ha már karácsony, érdemes fellapozni a Bibliát, de kivételesen nem azért, hogy közelebb kerüljünk Istenhez, hanem azért, hogy közelebb kerüljünk saját magunkhoz – mégpedig úgy, hogy közben egy evolúcióbiológus és egy történész fogja a kezünket. A szerzők meg vannak győződve arról, hogy a Biblia az egész emberiség legfontosabb könyve – eddig nincs is vita a hívőkkel –, de ők nem Isten üzenetét olvassák ki belőle, hanem az ember természetének és kulturális evolúciójának a lenyomatát. Vagyis a Biblia nem csak a hívők számára szolgálhat fontos felismerésekkel, mégpedig a legnagyobb történelmi fordulatról, arról, hogy a vadászó-gyűjtögető életmódról földművelő társadalommá váltunk. Nem céljuk versenyre kelni a vallásos szövegmagyarázatokkal, csak azt akarják megmutatni, mennyi mindent rejt még a Biblia. És kiderül, így a 21. században is van miért forgatni. (V. É.)
Typotex, 5900 Ft
Daniel Tammet: Számokban létezünk
Az élet matematikája nem feltétlenül az a téma, amely egyből mozgósítaná az érdeklődésünket, Daniel Tammet viszont olyan lenyűgözően szűri át a történeteit a saját életén – és autizmusán –, hogy már a könyv elején az érezhetjük, a számokból sosem elég. Daniel Tammet szereti a számokat. Olyannyira, hogy 2004. március 14-én – a pi-napon – világcsúcsot állított fel: öt órán és kilenc percen keresztül mondta fel emlékezetből a pi számjegyeit, összesen 22 514-et. De ő nemcsak rekordokkal akar lenyűgözni, hanem a számok szépségével is. Daniel Tammet ugyanis egy versben és egy prímszámban is megtalálja a szépséget.
A könyvben 25 esszét találunk, de ne az iskolás élményeinkből induljunk ki, Tammet ugyanis a számokon keresztül inkább művészetet, semmint tudományt kínál, éppen ezért az is komfortosan érezheti magát a könyv olvasása közben, akinek matematika-fóbiája van. És közben nemcsak a számok csodálatos világába nyerünk bepillantást, hanem Daniel Tammet lenyűgöző agyába is, egy egyedi és különleges észjárásba. (V. É.)
Európa Kiadó, 3999 Ft
Régi Tamás: Hogyan gondolkodnak a „bennszülöttek”… például a turizmusról
A világon egyre kevesebb olyan törzsi kultúra létezik, amelyet ne formálna át rohamtempóban a nyugati kultúra jegyeit viselő globalizáció és a turizmus. Erről a jelenségről többek között az On The Spot is forgatott epizódokat, amelyekből kiderül, hogy a törzsi emberek sokszor meghasonulnak, rituáléikat lassan elveszítik – vagy már csak a kamerák kedvéért gyakorolják –, és körükben is egyre több problémát okoz az alkohol. Mindez történik azért, mert amíg néhány évtizede a világ elzárt részein élő törzsek még nehezen voltak megközelíthetők a turisták számára, ma már egyre könnyebb felkeresni ezeket a népeket, és mint látványosságokkal, lőni egy szelfit velük a vadonban.
Ezt a jelenséget vizsgálja a nemzetközi szinten is elismert murszikutató, Régi Tamás kulturális antropológus is. Ő a jegyzeteivel és analóg fényképezőgépével összesen közel másfél évet töltött Dél-Etiópiában, az Omo-völgyben élő félnomád mursziknál, hogy tudományos szemszögből megvizsgálja: mit tesz a turizmus a nagyrészt még mindig írástudatlan, áradásos földműveléssel és marhatartással foglalkozó, néhány ezer fős néppel.
Könyve tudományos írás, de az antropológia iránt kevésbé érdeklődőket is beszívja kalandos világa. Régi Tamás nemcsak kutató, hanem kalandor is. A nagyon specifikus helyzetet leíró dilemmái és megfigyelései a turizmussal kapcsolatban pedig kevés tovább gondolással univerzálissá is tehetők. (Cs. H.)
L’Harmattan Kiadó, 2490 Ft
Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve
Nincs új a nap alatt, nemzetfogyással riogatni már a 19. század második felében elkezdtek, csak akkor még a nők munkába állását, illetve taníttatását tartották veszélyesnek. Az emancipáció ellenzői pedig részben a nők testére hivatkoztak: hogy gyengébb, mint egy férfié, ráadásul havonta „lebetegszik”, így alkalmatlan a férfiak egyenrangú partnerévé válni az otthon falain túl.
Szécsi Noémi József Attila-díjas író új életmódtörténeti könyvében az első magyar női orvos, Hugonnai Vilma rendelési naplói, naplói, levelei feldolgozásával mutatja be, hogyan gondolkodtak a 19. és a 20. század fordulóján a női testről, és úgy általában az egészségről, a szépségről, a szexualitásról és a termékenységről. Mivel a múlt mindig a jelen tükre is, különösen érdekes (és fájdalmas) az agyonszexualizált korunkból vizsgálni például, miért és hogyan fizettek az alsóbb társadalmi osztályok lányai a középosztály lányainak miszticizált és a házassági piacon áruba bocsátott szüzességéért. Vagy éppen arról, hogyan szórakozott azon a fél társadalom, hogy a tudatlanságban tartott lányok a házasságkötést követően esetleg nem tudják felvenni az elvárt ritmust, és „fekszenek, mint egy darab fa”. A Lányok és asszonyok aranykönyve nemcsak izgalmas életmódtörténeti olvasmány, de egy kivételes életút előtti tisztelgés is: Hugonnai Vilma úttörő szerepe elvitathatatlan a magyar orvoslás történetében. (S. A.)
Park Kiadó, 4490 Ft
Kránicz Bence - Lichter Péter: Kalandos filmtörténet
Mi köze van Ingmar Bergmannak az amerikai szexfilmekhez? És miért érdemes belelapozni ebbe a filmtörténeti könyvbe bárkinek, aki kicsit is szereti a filmeket? Például, mert ahogy a szerzők is vallják, amikor filmet nézünk, valójában soha nem csak egyetlen filmet nézünk. A filmtörténet egymásra ható ötletek, stílusok, irányzatok hálózatának kusza szövedéke. Amolyan inspiráló rengeteg, amelyben most a szerzőpáros laza eleganciával kalauzolja el az olvasót.
A szerzők maguk is filmes szakemberek, (volt) egyetemi oktatók, Lichter ráadásul nemcsak ír, rendez is. A Kalandos filmtörténetben 100 fejezetben, 100 témán keresztül haladnak kronologikusan a kezdetektől napjainkig. Műfajokra, szerzőkre, irányzatokra koncentrálnak, van, amiről csak nyúlfarknyit mesélnek, de ha valaminek/valakinek nagy hagyománya, hatása lett, mint például a gengszterfilmnek vagy Hitchcocknak, azt hosszasabban is tárgyalják.
Nemcsak a stílus, hanem úgy általában a könyv szerkezete, mondhatni szelleme is bátorít, hogy belevágjunk a kalandba. A szerzők érezhetően figyelembe veszik, hogy a kötetet merész, ám kezdő filmtörténészek is forgatják majd, ugyanakkor a dörzsölt filmrajongókról sem feledkeznek meg, és különleges filmtörténeti ínyencségekkel kínálják őket. Ha olyan ismeretterjesztő könyvre vágyott, amit nyugodtan elővehet a buszon vagy egy kávé mellett, ez lesz a tökéletes választás. (S. A.)
Scolar Kiadó, 3999 Ft
Byung-Chul Han: A kiégés társadalma
Byung-Chul Han könyve vékony (alig több száz oldalnál), de nagyon sűrű, a következtetéseitől pedig nem feltétlenül fogjuk jól érezni magunkat. Cserébe kicsit talán jobban megértjük a világot, és benne a magunk szerepét. A koreai születésű, Németországban élő filozófus szerint ugyanis egy új megfigyelői társadalommal van dolguk, amely sokkal hatékonyabb, mint az, amelyet Orwell 1984-éből megismertünk, sokkal elegánsabban totalitárius és elnyomó, mert a kívülről érkező elvárásokból belső kényszerek lettek. A mobiltelefonok felváltották a kínzókamrákat, a hiperkapitalizmus pedig minden méltóságától megfosztotta az embert, és mindenestől a piaci értékkel helyettesítette.
Han szerint jelen világunkból kiveszett minden isteni és ünnepi, egyetlen hatalmas áruházzá vált. Az átverés pedig ott van, hogy az 1984-ben legalább senki sem érezte szabadnak magát, ma viszont mindenki azt hiszi, szabad, miközben nem az. Mondtuk, hogy nem könnyű olvasmány. (V. É.)
Typotex, 2200 Ft
Petr Sís: A fal
„Az első Beach Boys-koncert a szabadság csodás ígérete volt, egy darabka Amerika a megszállt Prágában 1969-ben. A másodikról még a vége előtt eljöttünk. Más volt a zene. Elmúlt a varázs. Már szabadon dönthettünk arról, mi tetszik, és mi nem” – írja Petr Sís A Fal című könyv végén. A Fal ezt a változást követi végig, és ezt a szabadságérzést próbálja megragadni a nemzetközileg elismert illusztrátor rajzain keresztül.
Petr Sís karrierje során számtalan gyerekkönyvet illusztrált és írt, emellett reklámfilmeket is készített a Nickelodeonnak, videóklipet Bob Dylannek, és ő tervezte Milos Forman Amadeus című filmjének legendás plakátját. A fal viszont személyes élményből készült, és az egykori csehszlovák köztársasági elnök, Václav Hável nem véletlenül mondta a könyvről: „kötelező olvasmány azoknak, akik azt hiszik, a szabadság magától értetődő.” Vagyis: ma is aktuális. És persze szó szerinti illusztrációja annak, hogy falak nélkül az életünk szabadabb és boldogabb lehetne. (V. É.)
Csirimojó Kiadó, 3990 Ft
Lisa Brennan-Jobs: Kisvakarcs
Életének utolsó napjaiban Steve Jobs megkérdezte a lányát, fog-e írni róla. Lisa Brennan-Jobs azt mondta neki, nem. Most mégis a kezünkbe vehetjük a könyvet, amely az apa és lánya felkavaró kapcsolatán vezet végig, és amely után – kénytelenek leszünk egy közhelyet használni – soha többé nem fogunk Steve Jobsra úgy tekinteni, mint előtte.
Steve Jobs személyiségéről, habitusáról sok negatív pletyka keringett, de igazából ez csak a legendáját táplálta. Lisa Brennan-Jobs könyvében viszont minden pletyka hús-vér valóságban köszön vissza, még úgy is, hogy nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy egy memoárban bármi, ami az egyik ember számára tény, az a másiknak fikció. Vagy hazugság.
Ez a könyv egy olyan gyerek története, aki minden sejtjével vágyik az apja szeretetére, az apja viszont hosszú ideig elérhetetlen számára. Például azért, mert el sem ismeri lányaként. A teljes elhanyagolástól a teljes kontrollig járja be az utat a kapcsolatuk. Ami kívülről bántalmazásnak tűnik, az Lisa számára a normális hétköznapok része volt. Ő egyszerűen ilyennek ismerte meg az apját. A könyv végére viszont joggal tesszük fel a kérdést: Steve Jobs akkor most szörnyeteg volt? Lisa Brennan-Jobs szövegéből viszont az jön át, hogy ő még mindig, felnőttként, évekkel az apja halála után is csak szeretné megérteni, hogy az apja mit miért tett. (V. É.)
HVG Könyvek, 4200 Ft
Michael Chabon: Kavalier és Clay bámulatos kalandjai
Nagy mulasztást pótolt a XXI. Század Kiadó, amikor végre magyarul is megjelentette Chabon közel két évtizede megjelent, Pulitzer-díjat is kiérdemelt főművét. Az eredetileg elég vaskos regényt két kötetbe szerkesztették, és jól tették, mert sokkal jobban esik egy a képregények hőskorában játszódó sztorit kisebb kiszerelésben fogyasztani. De ennél sokkal fontosabb, hogy egy kifejezetten olvasmányos, fordulatos regényről van szó, amely a 30-as évek Amerikájáról és a hitlerájba forduló Európájáról szól. A tengerentúlon akkor robban be a képregénykultúra, tengeren innen pedig a nácizmus terjed látszólag feltartóztathatatlanul.
A sztori két ifjú főhőse Joe Kavalier szabadulóművész- és bűvészpalánta, aki a nácik által felügyelt Prágából kalandos körülmények között szökik Amerikába és unokatestvére, a hatalmas fantáziával megáldott képregényrajongó, Sammy Clay. Amikor kiderül, hogy Joe kiválóan rajzol, Sammy pedig jó sztorikat talál ki, belefognak képregényeket készíteni. Az ő szuperhősük a Szabadulóművész lesz, aki a fasizmussal veszi fel állandóan a harcot, és persze mindig győz. És akkor összeér a történelem a fikcióval: miközben egy lebilincselő regényt olvasunk két kamaszról, tulajdonképpen a 20. század egyik legsötétebb korszakába pillantunk be. Mint minden jó képregényben, itt is a részletek a legfontosabbak persze: a tárgyak, az utcaképek, az alakok, és az állandó meglepetés. És mint minden jó képregényt, ezt sem lehet letenni, amíg a végére nem érünk. (B. I.)
XXI. Század Kiadó, 5990 Ft
Eric Idle: Mindig nézd az élet napos oldalát
Nem véletlen, ha ismerős a cím és a szerző. Nem csak, hogy ő énekelte a Brian élete című Monthy Python-klasszikus zárójelenetében – a sors szeszélye és az emberi balfékség tobzódása miatt éppen keresztre feszítve – az azóta már temetések kísérőzenéjévé vált Always Look on the Bright Side of Life című dalt, hanem ő is követte el azt. Most pedig egy önéletrajzszerűséggel állt elő, mint írja, a könyv részben annak a dalnak a története, részben annak a fiúnak a története, akiből ő lett.
A Monty Python felejthetetlen alkotásaiból ismert Idle önéletrajzában tulajdonképpen saját életének értelmén elmélkedik, igen szórakoztató módon, tele iróniával, öniróniával, és azzal a jellegzetes humorral, amiért imádjuk a Monthy Pythont. Idle karrierje egy szigorú bentlakásos iskolából indult („Hozzászoktam a férfibandákhoz, és az élet kellemetlen körülményeihez és közben gúnyt űztem a hatalomból. Ezek az évek tökéletesen felkészítettek a Pythonra,”), majd a komédia, a televízió, a színház és a film világában teljesedett ki.
Mellesleg a hatvanas-hetvenes évek kulturális forradalmában olyan hírességek társaságában találta magát, mint George Harrison, David Bowie és Robin Williams, akikkel életre szóló barátságot kötött. Róluk és alkotótársairól, főleg a Pythonokról, de Leia hercegnőtől II. Erzsébet királynőig sok mindenkiről ontja a szórakoztató anekdotákat. De legfőképp magáról, aki, mint írja, a felesége cipői között el tudja képzelni a saját halálát, de visszautasítja, amit a felesége gondol, hogy azok lesznek az utolsó szavai, hogy „Menj a p*csába!”. Azt szeretné, ha a sírkövén ez állna: „Eric Idle – Lásd: Google”.
Az épp félszáz éves Monty Python rajongóinak kötelező olvasmány, mindenki másnak erősen ajánlott. (B. I.)
HVG Könyvek, 4200 Ft
Michael Katakis: Ernest Hemingway – Egy élet emlékei
A Hemingway irodalmi hagyatékát gondozó író és fotográfus, Michael Katakis a John F. Kennedy Elnöki Könyvtár Hemingway-gyűjteményét dolgozta fel, és tárja elénk ebben a könyvben. Egy nagy író nem elsősorban a nyilvánosságnak szánt írásai mindig felbecsülhetetlenül sokat érnek. A levelekből árad Hemingway vehemenciája, életigenlése és olykor kíméletlen őszintesége is.
Ugyanakkor nemcsak róla, az írói dilemmáiról, nőügyeiről vagy szexista elképzeléseiről, de a 20. század első felének, politikai korrektségtől távol álló atmoszférájáról is pontos képet kapunk. Szórakoztatóak Hemingway szerelmes szavai is, vagy barátjának, F. Scott Fitzgeraldnak szóló levelei, vagy épp azok a bátor sorok, amelyekben veréssel fenyegeti Joe McCarthy-t: „maga szart se ér, szenátor úr” – írja egy ponton.
A tesztoszterontól túlfűtött levelek, és a kalandok lenyomatát őrző fotók fényében igen megrázó pontja a könyvnek, amikor eljutunk benne Hemingway öngyilkosságáig. Amikor ennek az életerős férfinak a mentális egészsége hirtelen tönkre megy, emiatt depressziós, majd paranoiás lesz és téveszmék gyötrik. Ő, aki egész életében író akart lenni, rádöbben, hogy már képtelen az írásra. A könyv segít megérteni, hogy így miért nem volt már számára értelme a folytatásnak. (Cs. H.)
Európa Kiadó, 6999 Ft
Sara Lawrence-Lightfoot: Neveljük fel egymást! Mi mindent tanulhatunk gyerekeinktől?
Gyakorlatilag könyvek százai szólnak arról, hogyan kellene/tanácsos/érdemes gyereket nevelni, sőt, sok könyvben már a kétségeikről is őszintén írnak a szülők. Azokról a pillanatokról, amikor a gyerekük váratlan helyzetek elé állította őket. Sara Lawrence-Lightfoot amerikai szociológus és pedagógus tizenöt szülőportrén keresztül kifejezetten arra a kérdésre kereste a választ, hogy a szülők mit tanultak magukról, milyen leckéket kaptak gyerekük, gyerekeik 15-35 éves kora között.
Mit jelent az elfogadás, ha a gyerekünk homlokegyenest más ember, mint mi? Hovatovább, mit jelent az elfogadás és a felelősségvállalás, ha az örökbe fogadott gyerekünk ököllel próbál ütni minket? Begyógyulhatnak-e a saját sebeink, leküzdhetjük-e a félelmeinket a gyerekeink tanításai által? Hogyan tanuljunk meg értő figyelemmel hallgatni? Lawrence-Lightfoot alapos munkát végzett, a mélyinterjúk közben elhangzó sóhajokat, szüneteket is érzékletesen dokumentálta, ahogy azt is, milyen érdekesen cirkulálnak bennünk a generációs visszhangok és hogy hogyan változik a narratívánk az idő múlásával. Szülők és felnőtt gyerekek egyaránt sokat tanulhatnak a szociológus által begyűjtött, hol könnyes, hol megmosolyogtató történetekből. (Cz. F.)
Kossuth Kiadó, 3400 Ft
Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861-1945
Budapest minden egyes kerületéről el tudnék viselni egy olyan könyvet a polcomon, mint amilyen ez. Adnám és kapnám ajándékba, mutogatnám a vendégségbe érkezőknek, de legfőképp: nem éppen kézre eső mérete ellenére rendszeresen elővenném, lapozgatnám, bele-beleolvasnék.
A szerző amatőr építésztörténészként – de talán még a hivatásosokat is lelpipáló megrögzöttséggel – összeállított egy félig várostörténeti könyvet, félig katalógust Budapest egyik legkarakteresebb és legjelentősebb modernista negyedéről. A végeredmény azonban korántsem lett amatőr. Szakirodalommal, névjegyzékkel, térképekkel, az összes újlipótvárosi ház „igazolványképével”, a házak eredeti funkciójának ismertetésével, az építész és az építtető, az építészeti stílusok megnevezésével készítette el a mintegy 700 épületet számláló listát.
A száraz katalógust egy hosszabb történeti áttekintéssel vezeti fel, amelyben végigveszi, hogy a római kortól kezdődően hogyan fejlődött a település, és született meg a terméketlen, homokos talajú területből, a senki földjéből, a későbbi raktár- és ipari övezetből Újlipótváros. Izgalmas olvasni, hogy mikor szűnt meg az itt élők közvetlen kapcsolata a Duna-parttal, meddig működött sörcsarnok a Vígszínház helyén, mi az, ami egykoron nyomortelep volt, a 30-as években pedig már pszichoanalitikusok, könyvmolyok, fiatal és modern szemléletű, de pénztelen házaspárok városa a városban. Bolla könyvéből sok minden leszűrhető az adott korok városépítészeti politikáit illetően is. Egyetlen fájó pontja van csupán a kötetnek, mégpedig, hogy nem maradt hely a nagyméretű fotóknak. Pedig Újlipótváros lépcsőházaiban, napfényes erkélyeiben jó lett volna elveszni a könyv lapjain is. (Cs. H.)
Ariton Kft. 8990 Ft
Örkényi Ádám: 2068. Éld az életem!
Örkényi Ádám azt mondja, a jövőről egyetlen dolgot tudunk egészen nagy bizonyossággal állítani: nem olyan lesz, amilyennek elképzeljük. Ő mégis elképzelte, milyen lesz 2068 Budapestje, mégpedig a sci-fi és krimi határán ingadozó könyvben. Az már csak fokozza az izgalmakat, hogy a könyvet álnéven jegyzi – még úgy is, hogy tisztában van vele, körülbelül öt kattintással kiderülhet a valódi neve. Késelés, szökés, öngyilkosság és őrület – a sztorinak vannak kemény elágazásai, de talán a legkeményebb az, hogy mindez egy olyan világban játszódik, ahol elmosódnak az én és a te, a férfi és a nő, az élő és a halott közötti határok. Ha szívesen eljátszanánk a gondolattal, hogy milyen lesz Budapest ötven év múlva, Örkényi Ádám könyve szórakoztató gondolatkísérlet.
Könyv Guru, 3990 Ft