A mai Bulgária területén lévő Bacso Kiro-barlangban talált leletek arról árulkodnak, hogy az Afirkából érkező Homo sapiens, azaz a modern ember több mint 45 ezer évvel ezelőtt megjelent Európában. A barlangban talált tárgyakról, állati fogakból készített medálokról, eszközökről eddig ugyanis azt gondolták, hogy azok a kevésbé fejlett fajtól, az Európában több ezer évig létező neandervölgyi embertől származnak, de kiderült, hogy ezeket a tárgyakat már a Homo sapiens készítette - számolt be a fejleményekről egy nemzetközi kutatócsoport a Nature című tudományos lapban.

New ~45,000-year-old fossils from Bulgaria document the oldest Upper Paleolithic Homo sapiens in Europe. Papers by @jjhublin, @HelsFewlass et al. now out in @nature & @NatureEcoEvo. @MPI_EVA_Leipzig More: https://t.co/CuB2ZDAhIW & https://t.co/NKTVPDEK7H & https://t.co/UEMljDEvzD pic.twitter.com/pO7w1vUQfb

— MPI-EVA Leipzig (@MPI_EVA_Leipzig) May 11, 2020

Az is nagyon érdekes fejlemény - hangsúlyozta Shara Bailey, a tanulmány egy társszerzője, a New York-i Egyetem antropológiai intézetének professzora -, hogy az eszközökből arra lehet következetetni, hogy a modern ember és a neandervölgyi ember között már volt valamiféle interakció.

A leletek új információkkal szolgálnak a két fajról és kapcsolatuk természetéről. „Ha neandervölgyiek készítették volna ezeket a 'modern' eszközöket és ékszereket, az azt sugallta volna, hogy sokkal fejlettebb kognitív képességekkel rendelkeztek, mint azt eddig véltük. Mindazonáltal vannak hasonlóságok a Homo sapiens által a Bacso Kiro-barlangban használt és a neandervölgyiek által máshol alkalmazott kézműves technikák között, ami világosság teszi, hogy kulturális csere zajlott a két csoport között” - magyarázta a tudós.

A neandervölgyi és a modern ember körülbelül hétezer éven keresztül „osztozkodhatott” a kontinensen - idézi a Deutsche Welle.

Scientists have found bones in a Bulgarian cave that show modern humans may have arrived in Europe 46,000 years ago, suggesting a longer overlap with Neanderthals ������������ https://t.co/OfS51JYAXC

— DW Europe (@dw_europe) May 12, 2020

Az elemzést a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói vezették. Az európai és amerikai tudósok részvételével zajló vizsgálat a középső paleolitikum (őskőkorszak) és a felső paleolitikum közötti átmenet időszakára, az 50-30 ezer évvel ezelőtti időszakra fókuszált.

Ebben a korban az Afrikából érkező Homo sapiens populáció a neandervölgyiek helyébe lépett. Az antropológusok szerint ugyanakkor ez a folyamat régiónként változó lehetett, az átalakulás részleteit nagyrészt homály fedi. Ezekről kívántak többet megtudni a szakértők a most bemutatott kutatással. A Bacso Kiro-barlang felső őskőkorszakból származó rétegében végzett ásatások során fedeztek fel Homo sapiens-csontokat és -fogakat számos kőszerszámmal, állati csontokkal, csonteszközökkel és függőkkel együtt.

Különböző elemzési módszerek alkalmazásával azonosították az emberi csontokat és megállapították, hogy legalább 45 ezer évesek - ez az a korszak, amikor a Homo sapiens több hullámban Európába érkezett. A fogak és a DNS újabb elemzése révén pedig megállapították, hogy a Homo sapienshez tartoztak, nem pedig neandervölgyi emberhez.