szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

Korábban megkezdődhetett a Homo sapiens térhódítása a kontinensen, mint azt eddig gondolták - erre utalnak egy bolgár barlangban talált leletek.

A mai Bulgária területén lévő Bacso Kiro-barlangban talált leletek arról árulkodnak, hogy az Afirkából érkező Homo sapiens, azaz a modern ember több mint 45 ezer évvel ezelőtt megjelent Európában. A barlangban talált tárgyakról, állati fogakból készített medálokról, eszközökről eddig ugyanis azt gondolták, hogy azok a kevésbé fejlett fajtól, az Európában több ezer évig létező neandervölgyi embertől származnak, de kiderült, hogy ezeket a tárgyakat már a Homo sapiens készítette - számolt be a fejleményekről egy nemzetközi kutatócsoport a Nature című tudományos lapban.

Az is nagyon érdekes fejlemény - hangsúlyozta Shara Bailey, a tanulmány egy társszerzője, a New York-i Egyetem antropológiai intézetének professzora -, hogy az eszközökből arra lehet következetetni, hogy a modern ember és a neandervölgyi ember között már volt valamiféle interakció.

A leletek új információkkal szolgálnak a két fajról és kapcsolatuk természetéről. „Ha neandervölgyiek készítették volna ezeket a 'modern' eszközöket és ékszereket, az azt sugallta volna, hogy sokkal fejlettebb kognitív képességekkel rendelkeztek, mint azt eddig véltük. Mindazonáltal vannak hasonlóságok a Homo sapiens által a Bacso Kiro-barlangban használt és a neandervölgyiek által máshol alkalmazott kézműves technikák között, ami világosság teszi, hogy kulturális csere zajlott a két csoport között” - magyarázta a tudós.

A neandervölgyi és a modern ember körülbelül hétezer éven keresztül „osztozkodhatott” a kontinensen - idézi a Deutsche Welle.

Az elemzést a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói vezették. Az európai és amerikai tudósok részvételével zajló vizsgálat a középső paleolitikum (őskőkorszak) és a felső paleolitikum közötti átmenet időszakára, az 50-30 ezer évvel ezelőtti időszakra fókuszált.

Ebben a korban az Afrikából érkező Homo sapiens populáció a neandervölgyiek helyébe lépett. Az antropológusok szerint ugyanakkor ez a folyamat régiónként változó lehetett, az átalakulás részleteit nagyrészt homály fedi. Ezekről kívántak többet megtudni a szakértők a most bemutatott kutatással. A Bacso Kiro-barlang felső őskőkorszakból származó rétegében végzett ásatások során fedeztek fel Homo sapiens-csontokat és -fogakat számos kőszerszámmal, állati csontokkal, csonteszközökkel és függőkkel együtt.

Különböző elemzési módszerek alkalmazásával azonosították az emberi csontokat és megállapították, hogy legalább 45 ezer évesek - ez az a korszak, amikor a Homo sapiens több hullámban Európába érkezett. A fogak és a DNS újabb elemzése révén pedig megállapították, hogy a Homo sapienshez tartoztak, nem pedig neandervölgyi emberhez.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Már négymillió adag koronavírus-vakcinát adtak be az Egyesült Királyságban

Már négymillió adag koronavírus-vakcinát adtak be az Egyesült Királyságban

Zseniális reklám az 1930-as évekből az autók áramvonalasságáról

Zseniális reklám az 1930-as évekből az autók áramvonalasságáról

Béremelés volt az Aldinál, az áruházvezetők kezdő bére bruttó 600 ezer forint lett

Béremelés volt az Aldinál, az áruházvezetők kezdő bére bruttó 600 ezer forint lett