Baán László: „A Liget-projekt meccs politikai értelemben eldőlt”
Hamis mítosz a Liget túlterheltsége – állítja Baán László miniszteri biztos, aki biztos abban, hogy hosszú távon gazdasági szempontból is megtérül az eddig 250 milliárdos befektetés. Azt is biztosra veszi, hogy a beruházás nem áll meg, a Nemzeti Galéria is megépül. Úgy véli, a főváros pusztán politikai okokból támadja hamis zöld érvekkel a projektet. Interjúnkban szóba kerülnek a most is látható nagy kiállítások, sőt az is kiderül, Baán esténként le-lejár közelről tanulmányozni a Bosch-képeket.
hvg.hu: Többször is hangsúlyozta mostanában, legutóbb a Matisse-kiállítás megnyitóján, hogy 2022 a Szépművészeti Múzeum történetének legerősebb éve. Ezt előre így tervezték, vagy csak így alakult a koronavírus vagy más okok miatt?
Baán László: Az, hogy jelenleg egyszerre láthatók a Szépművészetiben Hieronymus Bosch és Henri Matisse művészetét átfogóan bemutató tárlatok, tervezett volt. Ilyen együttállás nemhogy nálunk, de sehol a világon nem volt még és valószínűleg nem is lesz soha. Ez a két óriási jelentőségű életmű létünk két teljesen különböző megközelítését mutatja be. Amíg Bosch az emberiség sötétebbik oldalát veszi górcső alá, addig Matisse a fény és az életöröm mestere. Ezek mellett idén volt még egy kiemelkedően fontos Cézanne-bemutatónk (Cézanne-tól Malevicsig címmel), ősszel nyílik majd az El Greco-kiállítás, a Nemzeti Galériában pedig tavaly, a második félévben volt az átfogó Gerhard Richter-tárlat. Ezt a sorozatot alapvetően így terveztük, egyedül a Cézanne volt az, amit korábban akartunk megnyitni, csak a pandémia miatt csúszott.
hvg.hu: Hogy fogják ezt a szintet tartani a következő években?
B. L.: Ilyen rangú életműveket bemutató időszaki kiállítássorozat egyetlen év alatt a világ legnagyobb múzeumaiban, a Metropolitanben, a Louvre-ban, vagy bárhol másutt jó, ha évtizedenként egyszer előfordul. Ilyen csúcsokon nem lehet folyamatosan ott tartózkodni, csak nagyon-nagyon ritkán feljutni oda. Természetesen lesznek jövőre, meg azt követően is fontos és vonzó kiállításaink, de visszatérünk a normál célkitűzésünkhöz, azaz hogy legyen évente legalább egy jelentős nemzetközi nagykiállításunk.
hvg.hu: Lehet már tudni, mi lesz a következő?
B. L.: Igen, 2023-ban egy átfogó Renoir-tárlatot mutat be a Szépművészeti.
hvg.hu: Ezek a nagykiállítások megtérülnek? Pénzügyileg érdemes ilyeneket rendezni?
B. L.: Azt szoktam mondani, hogy nem a sokba kerülő kiállítás a drága, hanem az, amire nem jön be a közönség. Egy-egy ilyen, nemzetközileg jelentős nagykiállítás költsége nagyságrendileg 1–2 millió euró.
hvg.hu: Rövidesen zár a Bosch. Hány látogató volt például arra kíváncsi?
B. L: Az egyik leglátogatottabb kiállítás lesz a Szépmű történetében, már több mint kétszázezren jöttek el eddig megtekinteni.
hvg.hu: Ami azt jelenti, hogy rentábilis volt?
B. L.: A közvetlen költségek ilyen látogatószámnál már nagyjából megtérülnek, de maga a múzeumi alapműködés – nemcsak nálunk, de bárhol másutt Európában – állami támogatás nélkül fenntarthatatlan lenne.
hvg.hu: Önnek nyilván van arra lehetősége, hogy amikor este bezárnak a kiállítások, lemenjen, és nyugodt körülmények között nézegesse Matisse vagy Bosch képeit. Meg szokta ezt tenni?
B. L.: Persze, többször is, s ez a Bosch-képeknél különösen nagy áldás, hiszen sokrétegű művek ezek, számtalan izgalmas részlettel, különleges lénnyel és történéssel. Nem véletlenül találtuk ki, hogy a tárlat végén, zárásképpen, legyen egy vetítés, amely a festmények legapróbb részleteire is ráközelít.
hvg.hu: Pont azt a kritikát szokták megfogalmazni a Bosch-tárlattal kapcsolatban, hogy túl sok a látogató, és nincs mód a részletekbe elmerülni, nem lehet közelről tanulmányozni az egyes kis elemeket a képeken.
B. L.: Azt kell kiegyensúlyoznunk, hogy aki szeretne, az bejusson a tárlatra, de úgy, hogy ha már benn van, élvezhesse is azt. Ezt a világon sehol nem lehet tökéletesen megoldani, amikor több százezren kíváncsiak egy kiállításra.
hvg.hu: Nemcsak a Szépművészetinek, hanem a Liget-projektnek is nagyon fontos éve 2022, átadták a Magyar Zene Házát, az új Néprajzi Múzeumot. Dübörög a projekt, úgy tűnik, a kulturális beruházásokra ömlik a pénz. Ugyanakkor színházak kerülnek nehéz helyzetbe, kénytelenek bezárni, fontos művészek nem kapnak lehetőséget. Mintha kettészakadt volna a magyar kultúra (is). Ön a „szerencsés oldalon áll”, de mit szól ahhoz, hogy sok kulturális műhely ellehetetlenül?
B. L.: Összességében amennyi pénzt az elmúlt években kultúrára fordított az ország, az uniós GDP-átlagban és abszolút értékben is kiemelkedő. Ez egyfajta új aranykor kezdete. De egyetlen prosperáló időszak sem volt minden területen és mindenki számára kedvező. Nyilvánvaló, hogy a mai Budapest kialakulása idején is - ami méltán tekinthető a város és az ország egyik aranykorának – voltak olyan területek, ahova kevesebb pénz jutott, vagy amely egyáltalán nem kapott megfelelő forrást. Mindig volt és lesz is ilyen egyenlőtlenség. Ne legyenek illúzióink, nincs tökéletes, mindenki számára tetsző elosztás, csak az ideákban – de azt is kipróbáltuk már egyszer, s nagyon nem jött össze.
hvg.hu: Több mint tíz éve indult a Liget-projekt, 2015-ben az azzal kapcsolatos vitákról Párizs jelmondata jutott eszébe „Hánykolódik, de el nem süllyed”.
B. L.: Hosszú évekig csak tervekről beszéltünk, ezekről folyt a vita. Mi azt állítottuk, hogy itt egy nagyszerű, mindenki javát szolgáló változás lesz, a projekt radikális ellenzői pedig azt, hogy elpusztítjuk, lebetonozzuk, szörnyű monstrumokkal rakjuk tele a Városligetet. Mindig azt mondtam, hogy az fogja érvényesen eldönteni a vitát, amikor már nem pusztán pro és kontra állítások feszülnek egymásnak, hanem az emberek maguk látják majd a változásokat. Ma már bárki, politikai hovatartozásától függetlenül, ha kisétál a Ligetbe, eldöntheti a saját szemével, hogy a megújított részeken – Magyar Zene Háza, Néprajzi Múzeum, Millennium Háza, Nagyjátszótér, Városligeti promenád, Mőcsényi Mihály Botanikus Kert, Vakok Kertje, futókör, ifjúsági sportpályák, a léghajó, a megújított sétányok és zöldfelületek stb. – vajon elpusztult-e a Liget, vagy pont fordítva: kiderült, hogy semmi nem volt igaz a Liget-projekt várható következményeit gátlástalanul démonizáló állításokból. A projektet legharsányabban ellenző politikusok, jelesül a jelenlegi fővárosi vezetés évekig úgy gondolta, hogy ezzel a nettó politikai termékkel, a Városliget úgynevezett „védelmével”, vagyis a Liget-projekt folyamatos gyalázásával megütötte a főnyereményt: egy érzelmileg és morálisan is jól hangzó témával erősítheti a saját táborát, s legfőképp olcsón, bármiféle valós, saját teljesítmény nélkül bizonyíthatja a zöldnél is zöldebb elkötelezettségét. Ez a politikai kalkuláció éveken keresztül biztos szerzett is híveket, csak azzal nem számolt, hogy végül majd szembejön a valóság – s a megújított Liget-részeket látva a saját híveik fogják megkérdezni, hogy miért is hazudtak nekünk, hol van itt a tönkretétel és pusztulás? A Liget-projekt kapcsán évek óta zajló politikai vitáról a miniszterelnök még a választások előtt, ez év januárjában, a Magyar Zene Háza megnyitóján azt mondta, hogy ennek a kormány és főváros közötti vitának a végére az áprilisi választások fognak pontot tenni, az fog dönteni a Liget-projekt sorsáról is. Nos, az eredmény meglehetősen egyértelmű volt.
hvg.hu: Senki nem a Ligetről döntött a választásokon.
B. L.: Most tavasszal semmivel sem kevésbé döntöttek a választók a Ligetről, mint a 2019-es önkormányzati választásokon, amelynek eredményére, mint felhatalmazásra folyamatosan hivatkozott a fővárosi vezetés a Liget-projektet akadályozó fellépései esetén. Az emberek természetesen soha nem egy konkrét ügyről szavaznak, sem a helyi, sem az országos választásokon, hanem versengő politikai ajánlati csomagok közül választanak. Ezekben a „csomagokban” 2019-ben és 2022-ben is, mindkét oldalon látható helyen, stratégiai vállalásként szerepelt a Liget-projekthez, Magyarország száz éve legnagyobb kulturális fejlesztéséhez való viszony. A Liget-projekt meccs politikai értelemben eldőlt. Nem azért, mert a miniszterelnök azt mondta, hogy a kormány fel fogja építeni az Új Nemzeti Galériát. Hanem pont fordítva: azért mondta, hogy fel fogja építeni, mert az emberek láthatóan egyöntetű tetszéssel fogadták azt, ami eddig megvalósult.
hvg.hu: Továbbra is azt állítom, hogy áprilisban nem erről döntöttek az emberek, sőt Budapesten nem is nyert a Fidesz. Az Új Nemzeti Galéria építéséről néhány éve Orbán Viktor még azt mondta, hogy az nem fog megépülni, ha a budapestiek nem akarják. Mi változott? Most már annak a megépítését ténykérdésként kezeli a miniszterelnök.
B. L.: A Liget-projekt politikai legitimációja változott meg. A kormány a Liget-projekt tekintetében 2019-ben és 2022-ben is levonta a maga számára a választások politikai konzekvenciáit. Ne feledjük, a fővárosnak jogi értelemben sem 2019-ben, sem pedig 2022-ben nem volt semmiféle hatásköri illetékessége a Liget-projekt megakadályozására. 2017-ben egy népszavazási kezdeményezés kapcsán a Kúria hozott egy döntést, amely világossá tette, hogy a Liget nem lokális, hanem országos illetékességi körbe tartozó ügy. Ez a döntés is teljességgel alátámasztja, hogy a Liget-projekt tekintetében az országos választás eredménye politikai értelemben miért írhatja felül a helyi választásokét.
Ilyen lesz az Új Nemzeti Galéria:
hvg.hu: A Nemzeti Galéria mellett szó van még a Magyar Innováció Házáról és a Városligeti Színházról. Mind a három fel fog épülni?
B. L.: Mindhárom vitatott épület helyén korábban is épület állt, tehát ezek esetében végképp nem áll meg semmiféle zöldfelület-veszteség vádja. Nem kérdéses, hogy közülük az Új Nemzeti Galéria a kulcskérdés a Városliget mint kulturális negyed nemzetközi ismertsége és elismertsége szempontjából. A másik kettő súlya jóval kisebb, de természetesen nagyon jó lenne, ha végül ezzel a két izgalmas tartalmú intézménnyel is gazdagodna a Liget.
hvg.hu: A Liget-projekt vitáinak két fontos csomópontja volt. Az egyik az ön által is említett zöldfelület-csökkenés, hogy egyáltalán miért kell egy közparkba ennyi épület. A másik a pénz: kell-e az országnak ennyi pénzt áldozni erre. Az elsőt, azt gondolnánk, viszonylag könnyű eldönteni, veszünk egy térképet a régi és mostani állapotról, és összehasonlítjuk. Ez miért nem történt meg?
B. L.: Jó kérdés. Ezt javasoltuk mi is, nagyon sokszor. A főváros nyilvánvalóan azért nem ült le a kormányoldallal egy szakmai és tényalapú tárgyalásra, mert nincs olyan magára valamit is adó szakember, aki a valós adatok alapján ne azt mondaná, hogy a Liget-projekt eredményeként nőni fog a zöldfelület a parkban – s ezzel teljesen világossá vált volna a főváros „ligetvédő” retorikájának a tarthatatlansága. A „közparkba kell-e ennyi középület” kérdés a Városligetben pedig immár több mint száz éve eldőlt: ez egy olyan különleges park, ahol benne és nem körülötte épült meg a kulturális és rekreációs szolgáltatást nyújtó intézmények sokasága.
hvg.hu: A 24.hu nemrégi interjújában Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze azt állította, hogy voltak tárgyalások, de önök lesöpörték a főváros javaslatait. Most akkor volt tárgyalás vagy nem volt?
B. L.: Pont fordítva történt: a főváros 2019-ben megválasztott új vezetése hivatalba lépése óta, a kormányoldal erre vonatkozó többszöri javaslatát elutasítva, semmiféle tárgyalásra nem volt hajlandó a Liget projektről – tehát mivel nem voltak tárgyalások, nem lehetett egyetlen javaslatukat sem lesöpörni az asztalról. Bardóczi Sándorral jóval korábban beszélgettem, amikor még nem a fővárosnál dolgozott, hanem civilként volt jelen egy vagy két egyeztetésen, amelyből egyébként rengeteg zajlott. Az elmúlt tíz év során mintegy száz civil szervezettel tárgyaltunk, s túlnyomó többségükkel, akik nem a teljes elutasítás álláspontján voltak, kiválóan tudtunk együttműködni. Összesen több mint ötszáz, a Liget megújításával és használatával – így többek közt az iskolai sportpályákkal, a kutyás élményparkokkal, a futókörrel, a kerékpárosok igényeivel kapcsolatos – civil kezdeményezést be is építettük a projektbe.
hvg.hu: Azt mondják, hogy a parkba nem épületeket kellett volna felhúzni, hanem minél nagyobb területet „bezöldíteni”. A múzeumokat pedig rozsdaövezetekben felépíteni.
B. L.: Száz-százötven éve sem kellett volna a Városligetbe építeni az Állatkertet vagy a Széchenyi fürdőt? Nem kellett volna ide építeni a Szépművészeti Múzeumot, a Műcsarnokot, a Vajdahunyad várát és a Műjégpályát? Történhetett volna így is, s akkor a Városliget ma pontosan olyan volna, mint a többi pesti városi park, s ki tudja, hogy melyik fentebb nevezett intézmény nem jött volna egyáltalán létre. Tény és való, hogy sehol másutt nincs ilyen sokrétű intézményi kínálattal rendelkező park a kontinensen, csak Amerikában létezik hasonló. Kinek fáj az, hogy lett egy ilyen egyedi karakterű városi terünk? A Liget-projekt ellenzőinek egyik jelszava az volt, hogy „A Városliget maradjon Városliget!” Ezzel tökéletesen egyetértek, vagyis ne próbálja meg senki tagadni, kitörölni a Városligetből pont azt, ami a Városligetet egyedivé teszi: ez pedig az a rendkívül gazdag és vonzó intézményrendszer, ami bizony beépült és szervesült a park szövetébe. Mi a Városliget legsajátabb hagyományait követve, a park zöldfelületeinek növelése és rehabilitációja mellett valósítjuk meg a Liget fejlesztését. Azt a két adatot sose mondják ki a Liget úgynevezett „beépítését” ellenzők, hogy mekkora volt a Városliget beépítettsége a Liget-projekt megkezdése előtt és mekkora lesz utána: nos, 6 százalékot foglaltak le eddig az épületek a parkból, s ez az arány 7 százalék alatt marad majd a projekt teljes körű befejezése után is. Miféle „beépítés” az, amelyet követően egy terület 93 százalékban beépítetlen marad?
hvg.hu: Ki tudja jelenteni, hogy nem lesz túlterhelve a Liget, ha minden megépül?
B. L.: Ez számokkal bizonyítható. A híres, nagy európai közparkokban minimum a duplája az egy négyzetméterre eső látogatók száma, mint a Városligetben. Hamis mítosz a Liget túlterheltsége. A Városligetbe eddig 4-5 millióan látogattak ki évente. A megújítás után ez várhatóan mintegy 20 százalékkal, egymillió emberrel nőhet meg, s ez még mindig messze-messze el fog maradni a hasonló nyugat-európai parkhasználati intenzitástól: a Városligethez hasonló, 150 éves amszterdami közparknak például négyszeres, míg a londoni St. James parknak tízszeres a jelenlegi területarányos látogatottsága a Ligetéhez képest. A Liget lepusztultsága nem abból fakadt, hogy túl sokan használták, hanem hogy nem költöttek rá elég pénzt. Az állami kezelésbe vétel óta sokkal többet költünk a parkfenntartásra, mint korábban, s ez így lesz a jövőben is. Bárki, aki most kilátogat a Liget már megújított, több mint kétszázezer négyzetméternyi, s nem csupán méhlegelőket tartalmazó parkfelületére, az pontosan látja és élvezi a megújítás gyümölcseit. A Liget tényleges környezeti túlterhelésének legfőbb tényezője egyébként a rajta a Kós Károly sétányon keresztül zúduló, napi akár 10–15 ezres autóforgalom. Ha a főváros nem pusztán zöldarcoskodna és szimpla politikai haszonszerzésből foglalkozna a ligetvédelemmel, akkor már réges-rég lezárta volna a Kós Károly utat és a Hungária úti felüljáróról oda vezető le-, illetve felhajtókat. Ehhez nem kell semmiféle pénz vagy kormányzati döntés – ezt csakis a főváros tudja és tudta volna eddig is bármikor, egyetlen nap alatt megtenni, ha csak tizedannyira szívén viselné a Városliget sorsát, mint amennyire ezt magáról mutatni szereti.
hvg.hu: A másik központi elem a vitákban a gazdasági megtérülés kérdése volt. Pedig akkor még 150 milliárd forintról volt csak szó, de mára a költségek igencsak elszálltak. Mennyi pénzbe került eddig?
B. L.: Valóban, a Liget-projekt költségvetéséről szóló legelső kormányhatározat 150 milliárdot irányzott elő a Liget megújítására. Az építőipari infláció azonban csak az utóbbi 4 évben összességében bőven meghaladta az 50 százalékot, így az eredetileg tervezetthez képest természetesen drágább lett minden beruházás, így a Liget-projekt is. Nagyjából 250 milliárd körüli összeget fordítottunk az eddig elkészült fejlesztésekre: kiemelten a Szépművészeti Múzeum és a Millennium Háza rekonstrukciójára, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, a Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum, a Múzeum Mélygarázs és a komáromi Csillagerőd megvalósítására, valamint a városligeti zöldfelület és a parki létesítmények bővítésére és megújítására. Mindez Nyugat-Európában a többszörösébe került volna, időben és pénzben egyaránt.
hvg.hu: Mennyibe fog kerülni az Új Nemzeti Galéria és a másik két beruházás?
B. L.: Ki kell írnunk egy feltételes közbeszerzést, meglátjuk, hogy a piac miképpen árazza be ezeket a feladatokat. Ez persze nem fog hosszú távra kötött árat jelenteni a mai inflációs körülmények között, de legalább nagyságrendileg lesz valamilyen képe a kormánynak, ami alapján dönthet az ütemezésről.
hvg.hu: Ön kezdetektől azt állítja, hogy a Liget-projektbe befektetett pénz meg fog térülni. Most is így látja?
B. L.: Egyértelműen. A KPMG (könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó társaság – a szerk.) vonatkozó tanulmánya szerint a létrejövő új kulturális negyed átlag napi közel ezer plusz külföldi látogatót tud majd Budapestre vonzani, s ezzel a Liget-projekt a ráfordított összegeket 15–20 év alatt vissza fogja hozni nemzetgazdasági szinten, az általa vonzott többletturizmus révén. A Liget-projekt teljes körű megvalósulása esetén a Városliget lesz Európa legkomplexebb kulturális negyede, amely Budapest új, emblematikus kulturális névjegyeként évtizedekre egy kiemelt vonzerőt fog jelenteni fővárosunk számára az európai nagyvárosok versenyében, ahol lehetőségeihez képest jelenleg még mindig alulteljesít Budapest.
hvg.hu: Lehet azért hallani a kormány oldalról is, hogy egyes beruházásokat le kell állítani a válság miatt. Ez a Ligetet biztosan nem érinti?
B. L.: A koronavírus járvány 2 éve és az orosz-ukrán háború kombinációja okozta nemzetközi gazdasági válság súlyosan érinti a magyar gazdaságot is, ami kihat az állami beruházásokra, így természetesen a Liget-projektre is. A leállítás azonban fel sem merült. A politikai döntés megvan a Liget-projekt teljes körű befejezéséről, miniszterelnök úr ezt nyilvánosan bejelentette. Az ütemezés nyilván a rendelkezésre álló források függvénye lesz, de olyan nincs, hogy az állam minden beruházást leállítson. Nyilván nem mehet úgy minden, mint a hét bő esztendőben, de a hét szűk esztendőben sem szabad a féket teljesen behúzni: az állami fejlesztések anticiklikus hatása régóta közgazdasági axióma. A Liget-projekt folytatása ott áll az állami beruházási sor élbolyában.
(Az interjú készítése után több nappal, a július 11-i Magyar Közlönyben már szerepel is egy 14 milliárdos tétel, amit a Liget-projektből von le megtakarításként a kormány – a szerk.)
hvg.hu: Az új kormányzati struktúrában hova tartozik a Liget? Melyik miniszterrel kell leginkább tárgyalnia a folytatásról?
B. L.: A Városliget Zrt. a kulturális tárcához került, de a Liget-projektnek – mint minden folyamatban lévő és leendő állami beruházásnak – természetesen a Lázár miniszter úr által kidolgozandó kritériumrendszernek és ütemezésnek is meg kell majd felelnie.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Az új Néprajzi Múzeumot még bejárni is sportteljesítmény
Hétfőtől látogatható a Liget-projekt legújabb épülete. Az új múzeum monumentálisra sikerült, ez a jó és rossz tulajdonsága is. Felmásztunk a kilátóként is funkcionáló, a Parlamentnél is nagyobb épület tetejére, de leszálltunk a föld alá, a kiállítótérbe is.
Jobbra a pokol, balra a vadak, melyik ajtót válasszuk? Megnyílt a Matisse-kiállítás
Még három hétig a Szépművészeti Múzeumban egyszerre lesz nyitva két világszínvonalú kiállítás, hiszen a Bosch július 17-ig várja a látogatókat, miközben a Henri Matisse: A gondolatok színe című is megnyílt csütörtökön.
