Bírósági fenyegetést kapott a Fortepan „egy magát megnevezni nem kívánó, közfeladatokat ellátó és közpénzből gazdálkodó részvénytársaságtól”– írta közösségi oldalán a fotóarchívum. A posztból kiderül, hogy az eredeti levelet ugyan nem hozhatják nyilvánosságra, ám az alapító főszerkesztő Tamási Miklós válaszát, egyben az ügyről alkotott véleményét közzéteszik. Az üzenet címzettje dr. Tarr Péter, aki az MTVA jogi vezetője, így elég nyilvánvaló, honnan érkezett a felszólítás, ami alapján számos kép eltűnhet a szabadon felhasználható, közösségi fotógyűjteményből.

Tamási írása szerint a Rádió és Televízió Újság fotóhagyatékát egy, a Magyar Rádiónál évtizedekig dolgozó szerkesztő mentette meg a kidobástól a Bródy Sándor utcai épületből. A fotók az MTVA gyűjteményében nem szerepelnek, „így azt is gondolhatjuk, hogy a szerkesztő egy leletmentést hajtott végre, amikor a fotókat megosztotta a Fortepanon keresztül”. Ezeken a képeken olyan közismert embereket láthatunk, mint például Jeles András filmrendező, Vitray Tamás szerkesztő-műsorvezető vagy Kudlik Júlia riporter-műsorvezető. A törlési felszólításban érintett még Bauer Sándor fotóriporter hagyatéka is, amit a szerző családjától kapott meg a Fortepan. Bauer „korai, az MTI-nél készült képei a Rákosi-korszak kiemelkedő fontosságú, történeti dokumentumai a kiteljesedő diktatúra hétköznapjaiból”, olyan témákkal, mint a svábok kitelepítése Békásmegyerről, a sztálinvárosi építkezés vagy a pécsi Kokszművek 1946-os bányászgyűlése. Az MTVA listáján több, nem ezekhez a gyűjteményekhez tartozó fotó is szerepel.

„Tisztában vagyunk vele, hogy jogi értelemben – leszámítva a lomtalanításon talált képet – egyik fotó közléséhez sincs jogunk. Végignézve a listán azonban úgy érzem, hogy a magyar vizuális történelem olyan dokumentumait szeretnék elérhetetlenné tenni, amiket fontos látni az olvasóknak, kutatóknak, újságíróknak”, érvel Tamási, hozzátéve, hogy az MTVA gyűjteményéből ezek a képek (ha fellelhetők is) csak korlátozásokkal és térítés ellenében közölhetők. „Megítélésem szerint minden fotó, ami az államszocializmus évtizedei alatt közpénzen készült, szabad és ingyenes felhasználással kell elérhető legyen. Akadályok és korlátozások helyett örüljünk annak, ha az utókor érdeklődik a XX. század eseményei, személyiségei, helyszínei iránt”, teszi hozzá az alapító, aki bírósági per helyett arra tesz javaslatot, hogy inkább közelítsék az MTI és a Fortepan gyűjteményét egymáshoz, „hogy közösen láttassuk és értelmezzük a sűrű huszadik századot”.

Még több Kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: