Fordult a kocka: tavaly már több olyan filmet mutattak be, ami állami támogatás nélkül készült
És többen is nézték őket.
Az Emmy-díjas operatőr szerint az idei első munkahét kezdete tökéletes alkalom a lemondások beadására, már ami a filmügyi kormánybiztost és a döntőbizottság tagjait illeti.
A Magyar Labdarúgó-szövetséghez hasonlította a Nemzeti Filmintézetet Rév Marcell Emmy-díjas operatőr, aki hétvégén közzétett Facebook-posztjában úgy fogalmazott: „Hétfőn kezdődik az első munkahét az évben, tökéletes alkalom beadni a lemondásokat.”
Rév posztjának az a hír volt az apropója, hogy kiderült: tavaly már több olyan filmet mutattak be, ami állami támogatás nélkül készült, és többen is nézték ezeket. Erről a magyarországi független filmezést kutató Konkol Máté tett közzé egy bejegyzést a közösségi oldalán. Mint megállapította, 2024-ben másfélszer annyi filmet mutattak be az alternatív finanszírozásból dolgozó alkotócsapatok, mint az állami szerv, a Nemzeti Filmintézet. Míg az NFI hat, a független producerek tíz filmmel rukkoltak elő, előbbieket az új év első napjáig 561 277 néző, utóbbiakat 589 145 ember látta, tehát nézettségben is előny mutatható ki.
És többen is nézték őket.
Rév még annyival egyértelműsítette a posztját, hogy nem a Filmlabor vagy az Archívum munkatársaira gondolt, hanem a filmügyi kormánybiztosra (vagyis Káel Csabára) és a döntőbizottság tagjaira.
Rév Marcellel korábban Enyedi Ildikó filmje, A feleségem története apropóján beszélgettünk, az interjúban szóba került többek között az Eufória című sorozat, amiért megkapta az Emmy-díjat, és az LMBTQ-fiatalok magyarországi helyzete és az SZFE-egyetemfoglalás is.
Nő és férfi viszonyát feszegeti egy holland hajóskapitány és egy francia lány felkavaró házasságának analizálásával Füst Milán regénye, A feleségem története, amelyből elkészítette legújabb filmjét Enyedi Ildikó. Az operatőr Rév Marcell válaszolt a HVG kérdéseire.