Ma ünnepli 87. születésnapját a művész, aki nemrég Kossuth-nagydíjat kapott.
hvg.hu
Koncz Gáborral beszélgetett a Blikk, az apropót az adta, hogy a színművész ma ünnepli a 87. születésnapját.
Nem tulajdonítok különösebb jelentőséget a születésnapomnak vagy a névnapomnak, hiszen mindenki megszületik valamikor, és mindenkinek van neve. Mégis, ilyenkor reggeltől estig csörög a telefonom, ami jóleső érzéssel tölt el. Ami viszont igazán fontos, hogy mit hagy maga után az ember. Én igyekeztem nyomot hagyni a világban, és az idén megkapott Kossuth-nagydíj feltette a koronát az eddigi munkámra. Ennél többet már nem is kívánhatok. Azt hiszem, most már nyugodtan meg is halhatnék, mert elégedett vagyok azzal, amit elértem, és amit hátrahagyhatok az utókornak
– mondta el a lapnak Koncz Gábor, aki rengeteg filmben és sorozatban nyújtott emlékezetes alakítást, olyan klasszikusokban és népszerű produkciókban láthattuk, mint A névtelen vár, a Fábián Bálint találkozása Istennel, A néma levente, a Magyarok vagy a Hahó, Öcsi!
Fábri Zoltán ezt az alkotását a néhány évvel korábban forgatott, Oscar-díjra jelölt Magyarok párdarabjaként készítette el. Az abban elbeszélt történet voltaképpeni előzményei elevenednek meg itt. 1918, Fábián Bálint (Koncz Gábor) az olasz frontról falujába hazatérve egy önmagából kifordult világot talál: sem felesége, sem fiai nem ugyanazok már, mint akiket hátrahagyott.
A Kossuth-nagydíjas színész a Blikknek egy régi állítását is megerősítette:
A mai napig tartom azt az állításomat, hogy a színpadon szeretnék meghalni. Hiszen nincs is szebb búcsú az élettől, mint amikor valaki azt csinálhatja az utolsó pillanatig, amit igazán szeret
– fogalmazott a művész, aki sosem csinált titkolt belőle, hogy rajong Orbán Viktorért.
A hatalomnak az a legnagyobb csábítása, hogy azt gondolod, mindent megtehetsz. A kontroll meg azt jelenti, hogy nem tehetsz meg mindent – mondja Szikora János, aki megrendezte Térey János verses drámáját, A Nibelung-lakóparkot a székesfehérvári Vörösmarty Színházban.
Hollywood új generációjának legnevesebb színészeivel készült, de csak csöppnyi porfelhőt kavart a Vágtázó lovakról. Pedig ha nem is leszünk tőle vidámabbak, érdemes tenni vele egy próbát. Kritika.