A pályázatokat értékelő szakmai bizottság egyhangúlag Csorba László történészt, a Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatóját tartja alkalmasnak a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) főigazgatói posztjára.
A bíró a maximális büntetést szabta ki a színészre, aki az ezredfordulón erőszakolt meg két nőt.
Egyre többen követelik vissza a londoni múzeumban őrzött kínai műkincseket.
A Z generációhoz közel álló formában mutatja be az Erkel Színház rendhagyó darabja Petőfi és Szendrey Júlia szerelmét.
A célpont című filmben Isabelle Huppert az ír származású Maureen Kearney-t eleveníti meg, aki az atomerőműveket építő francia Areva szakszervezetének élén állt.
Az elmúlt években a kultúra legtöbbször politikai kontextusban jelent meg a hírekben. De ahogy egyre inkább a közéleti kérdések kerülnek a színpadra, annál kevesebb szó esik arról, mi történik a közönséget a művészektől elválasztó vasfüggöny mögött. A HVG új podcastjában pont ide utazunk: a Vasfüggönyben országszerte ismert alkotópárosokkal beszélgetünk minden második héten, kezdve színészektől, színházi rendezőktől és filmkészítőktől, zenészeken, írókon és képzőművészeken át egészen a művészetoktatókig, hogy megtudjuk, mit jelent a szabad és független művészet a mai Magyarországon. Az első részben Alföldi Róbert színész-rendező és Zsedényi Balázs, az Átrium egyik vezetője mesélt a független színházról.
A magyar külügyminiszter ezt még mindig nem tette meg.
Zukor Adolf és William Fox, azaz Fried Vilmos szellemi hagyatékát kutatja Kollarik Tamás és Takó Sándor, az ő munkájuk alapján most dokumentumfilmet készítenek a két magyar származású, filmes nagyvállalkozó életéről. A filmet az újságírói kritikákat nehezen viselő Tősér Ádám társrendezi.
November közepéig még látogatható a Ludwigban az a válogatás, amely arra tesz kísérletet, hogy egy irritáló, de kétségtelenül létező jelenségről és annak képzőművészeti vetületéről átfogó képet nyújtson. A cukiság faktor című kiállítás kurátorai, Maj Ajna és Jan Elantkowski több érdekes tényezőt kifejtenek, többet az összefüggésekből kivéve tárnak elénk, és többet kihagynak. Ez utóbbiakról fog most szó esni.
Egy élő eseményen árulta el a Rolling Stones, mit kell tudni a rég várt új lemezükről, egyúttal meg is jelent az első új dal és klip róla.
A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, egyetemi docens, érdemes és kiváló művész a Halhatatlanok Társulatának is tagja.
„Jelen világunk tragikomikus képe” fog kirajzolódni a Prímszámok hóesésben című kötetből, amelynek októberben lesz a bemutatója.
A rendező szerint borzasztó és nevetséges, hogy ma Magyarországon bármilyen ismerkedésnél, találkozásnál fontos szempont, hogy ki fideszes és ki nem – mondta a HVG-nek adott interjúban a rendező, akinek a Magyarázat mindenre című filmjét a múlt héten mutatták be a velencei filmfesztiválon.
Mind a három főhős meg akar menteni valakit, bár mindenekelőtt önmagukon kellene segíteniük. Puskás Panni Megmenteni bárkit című könyve a Magvető gondozásában jelent meg.
A végjátékhoz közeledik az HBO Maxon futó A híd című valóságshow, ahol adott 14 ember, egy feladat és egy főnyeremény. Ha a megadott idő alatt felépítenek egy 250 méteres hidat, akkor 30 millió forint üti a markukat. De hogyan képes több mint egy tucat idegen ember egy tó partján, kemény fizikai munkát végezve csapatként együttműködni? Ki, milyen érdekek mentén játssza a játékát? Hogyan változik a közösség, ahogy telnek a napok és egyre közelebb a cél? És mit tenne Ön, ha ilyen helyzetbe kerülne?
Négy éve nem jelentkezett új regénnyel az ország egyik legsikeresebb írója, Frei Tamás. Az új, a közeli jövőben, az évek óta húzódó és elharapózó orosz-ukrán háborúról szóló könyve már a Libri Könyvkiadónál fog megjelenni.
Mindenki álmodik, csak egyesek emlékeznek is az álmaikra, míg mások nem. És míg az alvás funkciója világos, mint a nap, addig az álmok szerepéhez számtalan elképzelés fűződik.
A Hamvak és gyémántok szerzője a Wajdáról mindent tudó filmkritikus, Pörös Géza.
„Levágod kopaszra a hajad, vagy az állam vág le téged!” Képzeljék el, ha egy szép napon erre az ukázra ébrednének. Az oroszok számára 325 évvel ezelőtt, 1698. szeptember 5-én egy ilyen nap jött el. Akkor vezette be a hírhedt reformdiktátor, Nagy Péter cár a szakálladót. Nyugat-Európával ellentétben az akkori Oroszországban egyáltalán nem volt bevett tevékenység a borotválkozás. Csupasz képpel járni, mint a nők és a gyerekek - ez nagyjából olyan volt, mint nekünk a tarra nyírt koponya. Némely különc úgy jár, de normális férfi, aki nem keresi a feltűnést, nem jár úgy.
