Szakálladó? Nagy Péter cár ezzel sokkolta alattvalóit 325 évvel ezelőtt
5 perc
2023.09.05. 15:10
„Levágod kopaszra a hajad, vagy az állam vág le téged!” Képzeljék el, ha egy szép napon erre az ukázra ébrednének. Az oroszok számára 325 évvel ezelőtt, 1698. szeptember 5-én egy ilyen nap jött el. Akkor vezette be a hírhedt reformdiktátor, Nagy Péter cár a szakálladót. Nyugat-Európával ellentétben az akkori Oroszországban egyáltalán nem volt bevett tevékenység a borotválkozás. Csupasz képpel járni, mint a nők és a gyerekek - ez nagyjából olyan volt, mint nekünk a tarra nyírt koponya. Némely különc úgy jár, de normális férfi, aki nem keresi a feltűnést, nem jár úgy.
Pjotr Alekszejevics Romanov már tízéves korától, 1682-től (az egyik) cár lehetett, de mire felnőtt, megszabadult a régensnőktől, bekapcsolódott az ország kormányzásába, majd féltestvére, az első számú társuralkodó halála után teljesen az ő hatalmába került az óriási birodalom, már 24 éves volt. Rögvest elindult világot látni. Bejárta inkognitóban Nyugat-Európát, különös tekintettel Németalföldre, ahol hónapokig dolgozott hajóácsként.
Azzal az ambícióval ment el és tért haza, hogy nagy és korszerű birodalommá emeli fel Oroszországot. Minden áron és minden eszközzel.
Még Londonban időzött, amikor 1698 nyarán a sztrelecek (muskétás zsoldosok) lázadásának híre elérkezett hozzá. Mire hazaért, a lázadást leverték, és pár tucat lázadót ki is végeztek, de Péter megérkezvén még kivégeztetett vagy hússzor annyit, és rengeteget megkorbácsoltatott, száműzetésbe küldött. A sztrelecek pártolásával gyanúsított nejét és nővérét, a korábbi régenst kolostorba záratta. (Tegyük hozzá, a kivégzettek még mindig sokkal kevesebben voltak, mint ahányan Szentpétervár felépítésébe belehaltak.)
A hazatérő cár tehát markánsan bemutatkozott. Amikor szeptember 5-én rendelettel bevezette a szakálladót, senki sem gondolhatta azt tréfának.
