Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Emmanuel Macron nem zárja ki, hogy a nyugati országok katonákat küldjenek Ukrajnába. A francia elnök az után szólalt meg, hogy Donald Trump, aki az elnökjelöltségét már szinte bebiztosította, megvonná a védelmet az USA potyautasnak tekintett európai szövetségeseitől.
A hívei és az őt pokolba kívánók párbajozó hangorkánja közepette mutatta be Donald Trump a múlt szombaton a philadelphiai óriási edzőcipő-fesztivál (Sneaker Con) értő közönségének a cégjegyzék szerint a birtokában lévő honlapon keresztül forgalmazott, Never Surrender (Soha ne add fel) nevű lábbelijét, ami 399 dollárba kerül. Ugyanitt kapható 99 dollárért Victory47 nevű parfüm is, ami arra utal, hogy Trump az USA 47. elnöke lesz, ha novemberben újra megválasztják. A politikából is üzletet csináló volt (45.) elnök tavaly a bevallása szerint 100 ezer és egymillió dollár közötti összeget kasszírozott olyan gyűjthető digitális (NFT) sportkártyákból, amelyeken például űrhajóssá, cowboyjá vagy szuperhőssé photoshoppolták.
Novicsok, polóniumos tea, pisztolygolyó, kiesés emeleti ablakból, megrendezett öngyilkosság, hirtelen szívhalál – néhány módszer arra, hogyan szabadul meg a Putyin-rezsim az ellenzékiektől és az árulónak tartott ellenségektől. Az Alekszej Navalnijjal kiegészült listán több tucat név szerepel, az első közismert áldozat Anna Politkovszkaja oknyomozó újságíró volt, akit 2006-ban, Putyin születésnapján lőttek le. Három héttel később Alekszandr Litvinyenkóval itattak polóniumos teát Londonban orosz ügynökök, miután a kiugrott FSZB-tiszt azt állította, az 1999-es, csecsen terroristáknak tulajdonított oroszországi lakóházrobbantásokat a titkosszolgálat követte el, hogy indokot szolgáltasson a második csecsenföldi háború megindításához.
„Csodálom enciklopédikus tudását” – mondta Vlagyimir Putyinnak az orosz államfőt múlt kedden Moszkvában kérdező amerikai újságíró, Tucker Carlson. A Fox News tavaly elbocsátott, európai történelmi ügyekben szemmel láthatóan teljesen tájékozatlan műsorvezetője mindezt akkor mondta, amikor a kétórás interjú elején Putyin teljesen elmélyült a múlt meghamisításában.
A tüntető gazdák visszavonulásával elérte első sikerét az új francia kormányfő, aki az állam autoritásának erősítését célzó lépéseket vázolt fel parlamenti szűzbeszédében, követve a jobbra húzódó államfőt, Emmanuel Macront.
Veszélybe kerülhet a Gázai övezetben tevékenykedő legnagyobb segélyszervezet, a palesztin menekülteket segítő ENSZ-ügynökség (UNWRA) működése, miután a legnagyobb donorok felfüggesztették a támogatást. Az ügy előzménye, hogy Izrael azt állította: a szervezet 12 tagja részt vett a Hamász brutális október 7-ei támadásában. Bár Izrael későbbre ígérte a részletek nyilvánosságra hozatalát, az UNWRA a megvádolt tagok közül 9-nek a szerződését felmondta, kettő tisztázni tudta magát, egy pedig már nem él. Az USA, Kanada és Ausztrália után Németország, Olaszország és Nagy-Britannia is elzárta a pénzcsapokat – összesen vagy tíz ország tett így.
Amikor Javier Milei 11 éves volt, és az apja a nadrágszíjával véresre verte, mert a fiú bírálta a katonai diktatúrát a Falkland-szigetek miatt Nagy-Britanniával kirobbantott háborúért, a három évvel fiatalabb húga elájult a látványtól. Az argentin elnök szerint csak néhai, Conan nevű angol mastiffja és húga, Karina volt, aki mindig kitartott mellette. A misztikumra hajló Milei állítása szerint még beszél imádott kutyája szellemével, Karinát pedig a családtagok kinevezését tiltó törvényt eltörölve kabinetfőnökévé tette meg.
„Ha valóban hatékonyak akarunk lenne, akkor a NATO-nak egy háború megvívására is készen kell állnia. Meg kell értetni a közvéleménnyel, hogy míg korábban minden kiszámítható, tervezhető és ellenőrizhető volt, most olyan korszakban élünk, amikor bármi megtörténhet. Sok évtized óta most a legveszélyesebb a világ” – mondta a hidegháború vége óta legnagyobb NATO-hadgyakorlat megkezdése előtt Rob Bauer, az észak-atlanti szövetség Katonai Bizottságának holland elnöke. A Steadfast Defender (Állhatatos Védelmező) 24 nevű gyakorlaton kilencvenezer katona vesz majd részt, s a cél annak demonstrálása, hogy a védelmi szövetség az Oroszországgal határos valamennyi térségét képes megvédelmezni. A gyakorlat több hónapig tart, s Észak-Európától Közép-Európán át Kelet-Európáig mozognak majd a tagországok alakulatai.
„A szerbek egyre inkább egyértelműnek és visszafordíthatatlannak tartják, hogy a következő évek és évtizedek a szerb nemzeti egység megteremtéséről szólnak” – jelentette ki Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság (RSZ) elnöke. A politikus az utóbbi hónapokban is többször egyértelművé tette, hogy célja Bosznia felosztása. A volt jugoszláv tagköztársaság a polgárháborút lezáró daytoni egyezmény 1995-ös életbelépése óta két entitásból áll, az RSZ mellett a Bosznia-Hercegovinai Föderációból. Dodik már ősszel is közölte, ha Donald Trump nyeri meg az amerikai elnökválasztást, akkor mindenképpen ki fogja kiáltani az RSZ függetlenségét.
A brit Collins szótár 2023-ban a mesterséges intelligenciát (MI) – pontosabban annak angol megfelelőjét (Artificial Intelligence, AI) – választotta az év szavának. A kiadó szerint az idén megugrott a kifejezés használata, és számítani lehet rá, hogy még sokáig benne marad a köztudatban. Sok év kevésbé látványos munkájának eredményeként az MI 2023-ra bombaként robbant be a köztudatba. Noha a szaksajtóban már korábban is nagy figyelmet kapott a jelenség, az idén átütötte a közvélemény érdeklődésének a falát, és bebetonozta magát a köz- és magánéletben zajló diskurzusba.
Míg Ukrajna tavaly komoly sikereket ért el a 2022. február 24-e óta tartó orosz agresszió elleni harcban – a megtámadott ország több ezer négyzetkilométernyi területet szerzett vissza Kijev, Harkiv és Herszon térségében –, 2023-ban alig mozdultak a frontvonalak, az oroszok stabilizálták az állásaikat. A tartós patthelyzet semmiképpen sem kedvez a kisebb emberi és anyagi erőforrásokkal rendelkező Ukrajnának, ahonnan az invázió kezdete óta több mint nyolcmillió ember menekült külföldre.
Meglepetésszerű és nagyszabású támadást indított október 7-én a Hamász dél-izraeli települések, illetve a határ mellett rendezett zenei fesztivál résztvevői ellen. A szélsőséges palesztin szervezet az izraeli hadsereg szerint 2200 rakétát lőtt ki az összehangolt akció elején, majd az egységei többtucatnyi helyen áttörték az övezetet Izraeltől elválasztó biztonsági kerítést, a levegőből siklóernyőkkel, a tenger felől hajókkal érkezve támadtak. A terrorakcióban közel háromezer Hamász-fegyveres vett részt, közülük sokan kisteherautókkal, motorkékpárokkal behatoltak a kibucokba és a városokba, ahol – gyerekeket, nőket és időseket sem kímélve – kegyetlen mészárlást hajtottak végre.
Gondoskodni akart a jövőmről, szép emléket akart hagyni egy hosszú barátságról – így indokolta sajtónyilatkozataiban két, harmincas éveiben járó nő, miért adott nekik Silvio Berlusconi ingyenes kölcsönbérleti szerződéssel egy-egy csinos villát Milánó közelében. A magyarázkodásra azután került sor, hogy másokhoz hasonlóan őket is felszólította az örökösök ügyeit intéző ingatlanos cég, hogy 2023 végéig hagyják el a jóbarátjuktól kapott ingatlant. Mindketten hangsúlyozták, birtokukban vannak olyan telefonbeszélgetések, amelyekben Berlusconi azt mondta, később rájuk íratja a házat – egyiküknek a saját gyerekei életére is megesküdött –, de úgymond, a per vége előtt ez korrupciónak tűnne.
Minden hajót megtámadnak, amely Izraelbe megy, függetlenül attól, hogy milyen zászló alatt közlekedik – fenyegette meg gyakorlatilag az egész világot szombaton a Jemen északkeleti részét és a fővárost ellenőrzése alatt tartó Anszar Allah nevű, Irán által támogatott lázadó csoport, amely alapvetően a síita huti törzsből áll. A gázai háború kezdete óta a hutik több alkalommal is drónokat és ballisztikus rakétákat indítottak Izrael felé, de ezeket mind sikerült ártalmatlanítani. A csoport több kereskedelmi hajót is megtámadott – egyet túszul is ejtett –, sőt a térség vizein lévő amerikai hadihajókat is célba vett. Veszélyeztetve ezzel a világ egyik legfontosabb vízi útját, a Báb el-Mandeb szorost, amely a Vörös-tengert köti össze az Ádeni-öböllel és tovább az Indiai-óceánnal. Az Ázsiát Európával, illetve Észak-Amerikával összekötő, a Szuezi-csatornán át vezető kereskedelmi útvonalon már emelkedésnek indultak a hajóbiztosítási díjak.
A republikánus elnökjelöltségre aspirálók harmadik, Miamiban rendezett tévés vitájától is távol maradt a pártja előválasztási szavazói körében a felmérések alapján utcahosszal vezető Donald Trump, aki inkább párhuzamosan tartott kampánygyűlésen kicsinyelte le riválisai esélyeit. A részvétel feltételeit teljesítő öt politikus így azért küzdött, hogy ki lehet Trump kihívója. Az idő sürgeti őket, mert közeleg a január 15-ei iowai pártgyűlés (caucus), ami a hivatalos nyitányt jelenti.
Az EU minden bizonnyal az Ukrajnával tervezett csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolja majd az orosz agresszió áldozatává vált országgal foglalkozó jelentésében. A Kijevben tárgyaló Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, biztos abban, hogy megszületik az a történelmi jelentőségű döntés, amely szerint még idén megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások. A konszenzust igénylő folyamatot elsősorban Magyarország akaszthatja meg a vétójával, ám brüsszeli források szerint az a legvalószínűbb, hogy némi zsarolás és ellenkezés után az Orbán-kormány nem állítja le tartósan Ukrajna integrációját.
Az amerikai diplomácia humanitárius szüneteket igyekszik kicsikarni Izraeltől, az viszont úgy értékeli, hogy a tűzszünet csak a Hamásznak kedvezne a gázai háborúban.
Mind a gázai humanitárius válság enyhítésében, mind az átmeneti és esetleg tartós rendezésben óriási szerepe lehet Egyiptomnak – vélekednek szakértők. Bár a 2011-es arab tavasz óta az arab világ egykori vezető hatalma már csak árnyéka önmagának, az egyiptomi Muszlim Testvériségből 1987-ben létrejött Hamásszal azóta is kapcsolatban áll. Az 1948-as első arab–izraeli háborúban Egyiptom szállta meg a tengerparti sávot, majd az 1967-es háborúban elvesztette, de azóta sem tart rá igényt. Viszont Egyiptomnak közös határa van a Gázai övezettel, amely alatt csempészalagutak futnak, a rafahi átkelő pedig az egyetlen, amelyet nem Izrael ellenőriz.