Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ruandában 1994 áprilisa és júliusa között a többségi hutu nemzetiséghez tartozó szélsőséges milíciák mintegy 500 ezer kisebbségi tuszit és 300 ezer mérsékelt hutut mészároltak le. A népirtásban résztvevők ezrei kerültek börtönbe. A szétszakított nemzet lábraállásának első próbálkozásai voltak azok a nyilvános tárgyalások, ahol az áldozatok nem ritkán saját gyerekük gyilkosaikat vádolhatták meg, vonhatták kérdőre. Marco Longari képriportja 2001-ből.

2001-ben még teli voltak a börtönök a népirtásban elítéltekkel
©
""Kibuye város börtönében fürdenek a rabok. A város tuszi lakosságának 90 százaléka esett áldozatul a népirtásnak
©
Elítélteket visznek nyilvános tárgyalásra, ahol áldozataik elé kell állniuk
©
Elítélt hallgatja a rádiót Kibuye egyik börtönében
©
Több ezer elítélt került börtönbe a 94-es vérrontások után
©
Elítéltek a börtönudvaron
©
Elítéltek várakoznak, hogy sorra kerüljenek egy nyilvános tárgyaláson
©
Elítélt anyja ruhájába burkolózik egy, már a börtönben született gyerek, miközben anyja a vádlóival szembesül
©
Több ezren vesznek részt a nyilvános tárgyalásokon, amik azt a célt szolgálják, hogy az áldozatok családjuk gyilkosaival találkozzanak és megbékéljenek, már ha ez lehetséges a polgárháború által szétfeszített Ruandában
©

 

Vádlott és áldozatok
©
Ruandában 1994 áprilisa és júliusa között a többségi hutu nemzetiséghez tartozó szélsőséges milíciák mintegy 500 ezer kisebbségi tuszit és 300 ezer mérsékelt hutut mészároltak le.
©

 

Elítélt az összes tulajdonával
©

Kövessenek minket a Facebookon is!