A szerző szerint a Jobbik nem nevezhető neonáci pártnak, jobban hasonlít az európai szélsőjobboldali csoportokhoz, melyek neopopulisták, azaz, a jobboldal minden elemének (beleértve a szélsőségeket) egyszerre próbálnak kedvezni. Az ilyen pártok hatalomra kerülésük esetén sem mutattak eddig szélsőséges jeleket, az ehhez szükséges társadalmi támogatást egy szélsőjobboldali párt sem szerezte meg Európában.
A Jobbik demokrácia-ellenes kijelentései inkább a radikális szavazók megtartására irányulnak, legtöbbször szimbolikus értékű gesztusok, mintsem valódi fenyegetések. A Jobbik a nemzetközi neopopulista pártokhoz hasonlóan tulajdonképpen rendszerkonform módon működik, integrálódott a demokratikus intézményi struktúrába - írja a szerző.