Az amerikai elnök csütörtök esti sajtóértekezletén kijelentette: ideje, hogy a BT tagjai kiterítsék kártyáikat. "Azt akarjuk, mindenki mondja meg, hogyan vélekedik Szaddám Huszeinről és az ENSZ Biztonsági Tanácsának hasznosságáról." Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Spanyolország által beterjesztett határozattervezet megállapítja, hogy Irak nem teljesítette a 1441. számú határozat követelményeit. Az elnök a tervezetről szólva letagadhatatlan ténynek nevezte, hogy Szaddám Huszein nem szerel le. Ha a világ nem válaszol az iraki rezsim által jelentett fenyegetésre, és végső megoldásként sem hajlandó erőt alkalmazni, akkor a szabad nemzetek "óriási és elfogadhatatlan" kockázatot vállalnának. "Ha cselekedni kell, cselekedni fogunk, és ehhez valójában nincs szükségünk az ENSZ jóváhagyására" - szögezte le az amerikai elnök.
A világ Bush szerint az iraki fegyverzetellenőrök vezetőjétől pénteken egyetlen kérdésre vár választ: leszerelt-e Irak maradéktalanul és feltétel nélkül, ahogyan azt az 1441. számú határozat megköveteli, vagy pedig nem. Hans Blix, az iraki fegyverzetellenőrzést vezető szakember várható érveit mintegy előre elutasítva George Bush kijelentette, hogy Szaddám Huszein vásári mutatványt csinált néhány rakéta felszámolásából, miközben titokban elrendelte ugyanezeknek a rakétáknak a gyártását. "Jelképes gesztusok nem elegendőek, csak a teljes leszerelés fogadható el" - mondta Bush.
Bush Észak-Korea nukleáris ambícióiról kijelentette: "Ez egy regionális kérdés, mivel a térségben számos országot közvetlenül érint, hogy Phenjannak vannak-e nukleáris fegyverei." Bush Japánt, Dél-Koreát, Oroszországot és Kínát említette, és kijelentette: Phenjant diplomáciai úton, multilaterális alapon kell meggyőzni arról, hogy nukleáris fegyverek gyártása nem szolgálja az érdekét.
Bush beszéde után csütörtökön este és éjjel Vlagyimir Putyin orosz, Václav Klaus cseh és Vicente Fox mexikói elnökkel, valamint Durao Barroso portugál kormányfővel folytatott telefonbeszélgetést az iraki válság ügyében. A cseh és a portugál vezetés támogatja az amerikai politikát Irak ügyében, Mexikó pedig azért érintett, mert jelenleg nem állandó tagként jelen van az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A Putyinnal folytatott beszélgetésről Washingtonban csak a tényt hozták nyilvánosságra, de az AFP hírügynökség megjegyezte, hogy az egyeztetést követő sajtótájékoztatón Bush bejelentette: az Irakkal kapcsolatos határozattervezetet akkor is szavazásra küldik a BT-ben, ha nem tűnik biztosnak a szükséges 9 szavazat megszerzése.
A válság békés rendezését előtérbe helyezők közül Jacques Chirac francia elnök és Csiang Cö-min kínai államfő ugyancsak szót váltottak telefonon Bush beszédét követően. Csiang az Új Kína hírügynökség jelentése szerint megerősítette, hogy országa a fegyverellenőrzések folytatását látja a követendő útnak.
Magyar idő szerint péntek délután négy órakor kezdődően tizenegy külügyminiszter és egy miniszterhelyettes vesz részt az ENSZ Biztonsági Tanács Irakkal foglalkozó ülésén. Az ülésen a résztvevők meghallgatják és megvitatják Hans Blixnek, az Irakban tevékenykedő ENSZ-fegyverzetellenőrök vezetőjének és Mohamed el-Baradeinek, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezérigazgatójának legújabb jelentését. Ezt megelőzően Colin Powell amerikai külügyminiszter New Yorkban folytat egyeztetést számos BT-tagország külügyi vezetőjével. (MTI)