szerző:
Salgó Andrea (hvg.hu)
Tetszett a cikk?

Jó ideje kimutatták már, hogy a humán papillómavírus (HPV) okozza a méhnyakrákesetek 99,7 százalékát és felelős lehet egyéb rosszindulatú daganatok kialakulásáért is. Ennek ellenére még mindig nagy a tájékozatlanság a potenciális fertőzöttek körében. Igen kevesen vettek részt idáig HPV-szűrésen, sőt, vannak, akik nem is hallottak e fertőzés veszélyeiről. Vajon mi lehet a tájékozatlanság oka?

© Horváth Szabolcs
Hiába létezik  számtalan tájékoztató fórum, jó néhány - szűréseket végző és védőoltás beadására jogosult –  HPV-centrum, sokan még mindig nem hallottak a vírusról, de még akik hallottak is róla, azok közül is csak kevesen tartják hasznosnak a fertőzést kiszűrő HPV-tesztet. Az állami támogatás hiánya ebben éppúgy szerepet játszik, mint az orvostársadalom megosztottsága. A szűrés 4 ezer, az oltás 90 ezer forintba kerül, az utóbbit ráadásul korhatárhoz is kötik. Egyedül az V. kerületben élő, 18 évesnél fiatalabb lányok helyett fizet az önkormányzat, Rogán Antal polgármester döntése alapján. A belvárosi önkormányzat harmincmillió forintot  különített el erre a célra. Áprilisban húsz fiatal lány védőoltását fedezték ebből az alapból. 

Egyelőre ritkán fordul elő, hogy a páciens külön kéri a szűrés elvégzését. Aki mégis rászánja magát, annak nincs könnyű dolga. Egy huszonéves lányismerősöm szülői nyomásra ment el a HPV-szűrésre, hogy kiderüljön, megkaphatja-e a rettegett méhnyakrák elleni védőoltást. Egyhetes várakozás után kiderült, a lelete pozitív. Mielőtt kétségbeeshetett volna, magánorvosa megnyugtatta, ezzel a vírussal minden második nő fertőződött. Igaz, fertőzött betegnek már nincs sok értelme beadni a védőoltást, de egyáltalán nem biztos, hogy a fertőzés rákot is okoz – vigasztalta az orvos. Az egyetlen dolog, amit tehet - tanácsolta  - hogy gyakrabban jár rákszűrésre (citológiai vizsgálatra), ahol kiszűrhetnek minden rosszindulatú daganatra utaló jelet.

A HPV okozta daganatok

Magyarországon a méhnyakrák okozta halálozás körülbelül tízszer gyakoribb, mint Európa fejlettebb országaiban: a női lakosság 25 százaléka fertőzött, évente 1100 nő kap méhnyakrákfertőzést  és közülük  évente 500-an halnak meg. Az érték már 15 éve nem csökken, pedig az idejében felismert méhnyakrák köztudottan gyógyítható. A kialakulásért szinte 100 százalékban felelős humán papillóma vírus kiszűrésével, illetve védőoltással pedig akár meg is előzhető. A HPV egyébként az összes emberi daganat 6,1 százalékáért felelős. A szájüregi rákok 40, a garatrákok 35, a gége-, és nyelőcsőrákok 25-30 százalékának hátterében jelen van a HPV-fertőzés, igaz, hogy e területek daganatainak nagyobbik részét a dohányzás illetve az alkohol okozza. A kutatások szerint a hímvesszőrákok és az emlődaganatok egy részében is szerepet játszik a vírus.

Ismerősöm fejében számtalan kérdés kavargott, miután kilépett a rendelőből:   miért éppen citológiai vizsgálatra kell sűrűbben járni, hisz annak az eredménye most is negatív volt? Nem kellene-e megismételni valamikor a HPV-tesztet?  "Nem kevés utánanézés és olvasgatás után sem kaptam választ minden kérdésemre, viszont korántsem volt olyan megnyugtató a kép, mint amilyennek a doktor úr lefestette" – idézte fel emlékeit ismerősöm.

A HPV 16, amit a leletében  is kimutattak, a tudományos kutatások szerint az egyik leggyakrabban előforduló típus  a méhnyakrákos nőkben. A daganatos betegség kialakulása előtt, az úgynevezett rákmegelőző állapotban bőrelváltozások, vagyis genitális szemölcsök keletkezhetnek a szemérem körüli nyálkahártyán. Ezeket később csak műtéti beavatkozással lehet eltávolítani, de nincs garancia arra, hogy ne újuljanak ki.

"Néhány sokkoló illusztráció és ijesztő statisztika miatt pánikhangulat tört ki a családban" – folytatta ismerősöm. Összeült a család, és megegyeztünk, hogy egy másik orvost is meghallgatunk. Időközben kiderült, édesanyámnak is pozitív lett a lelete, de nála nem tudták megmondani, pontosan melyik típussal fertőződött.

Mint a hvg.hu a SOTE Patológia Intézetétől megtudta, előfordulhat, hogy a HPV-teszt eredménye pozitív, de mivel nem végeznek teljeskörű azonosítást (genotipizálást), nem tudják megállapítani, pontosan melyik típussal fertőződött a beteg. Ami annyit jelent, hogy a mintában valamilyen HPV jelen van, de valószínűsíthetően a rosszindulatú daganat kialakulása szempontjából az inkább alacsony kockázatot jelentő variánsok. Ilyen esetben tanácsos a mintát olyan laborba elküldeni, ahol a vírustípusok szélesebb spektrumára végeznek típusspecifikus tesztet.

Ismerősöm édesanyja ugyanazt a választ kapta, mint amit korábban lányának javasoltak: egy év helyett járjon félévente citológiai szűrésre. Ezután onkológushoz fordultak, aki a korábbi leletek alapos szemrevételezése után  a vizsgálat megismétlését kérte. Dr. László Mária a hvg.hu-nak elmondta, a második laborvizsgálat eredményei  megerősítették, a lány a HPV 16-os törzsével fertőződött, édesanyjának viszont negatív lett a lelete.

Lehet-e ismeretlen eredetű a HPV? (Oldaltörés)

A leggyakoribb ellentmondások

Hogyan terjed?

A legtöbb orvos egyetért abban, hogy a HPV-fertőzés nemi aktussal, orális szex útján és a szülőcsatornán keresztül is fertőz. A szakmán belül viták inkább arról szólnak, hogy átadható-e a vírus a születendő gyermeknek akkor is, ha csá-szármetszéssel hozzák világra. Dr. Szentirmay Zoltán, az országos Onkológiai Intézet professzora állítja,  ugyanakkora a fertőzés-veszély ebben az esetben is.

Mikor indokolt a HPV-teszt?

- ha a citológiai lelet elváltozást mutat;
- fertőzött terület eltávolítása(konizáció) után, ha  pozitív a citológiai lelet;
- oltás előtt

A leggyakoribb az első kettő, mivel az orvosok többsége így gondolja. Meglepő, de a harmadik tényező figyelmen kívül hagyásában nagy szerepe van a szűrés árának. Dr. László Mária onkológus nem látja értelmét az oltás beadásának, ha a szervezet fertőzött, mert a legyengült immunrendszerben kétséges a vakcina hatása.

Befolyásolja-e szülést és a szoptatást a védőoltás?

Az összes HPV-pozitív anya 40 százaléka továbbörökíti a vírust, mert a szülőcsatornában lévő élő hámsejteken keresztül megfer-tőződhet a baba nyálkahártyája. Tévhit, hogy a császármetszéssel született gyerekek megúszhatják. Ezért a leghelyesebb család-tervezés, ha szülés előtt kiszűrik a HPV-t, még akkor is, ha a gyerekek többsége 3-4 hónapos korára legyőzi a vírust és 10 százalékra csökken a fertőzöttek száma.

Felkerestük az első vizsgálatokat végző magánorvost, hogy megtudjuk, milyen tájékoztatást ad betegeinek a HPV-szűrésről.  Dr. Vermes Gábor, az Állami Egészségügyi Központ főorvosa elmondta,  eddigi praxisa során  nem találkozott olyan HPV-pozitív lelettel, amely ismeretlen eredetű kórokozót mutatott volna ki. A labor, ahova a leleteket küldi, egyből tipizálja, melyik vírustörzsről van szó. A fertőzött betegnek kezelésre nincs szüksége, mindenestre gyakrabban kell rákszűrésre járnia.

A főorvos csak akkor küldi HPV-szűrésre betegeit, ha a citológiai vizsgálat során felmerül a fertőzés gyanúja. Ez a gyakorlat általában más  orvosoknál is, indoklásuk szerint a szűrést még nem támogatja az állam, és kevesen engedhetik meg maguknak a borsos árú vizsgálatot. A citológiai leletből pedig  csak a rosszindulatú daganat első jelei ismerhetőek fel. Ilyenek l a már említett genitális szemölcsök, amelyek bizonyos esetekben csak műtéti úton távolíthatóak el.

Dr. László Mária a megelőzés fontosságára hívja fel a figyelmet. Ehhez pedig külön kell kérni a HPV-szűrést. Magyarországon egyetlen esetben fizet az Országos Egészségpénztár a beteg helyett: amikor a citológiai lelet egymás után két alkalommal nem egyértelmű (P3 diagnózis). Ilyen esetben külön kérvényezni kell az állami támogatást.

Ha viszont nincs gyanú, vagy látható elváltozás, akkor nem biztos, hogy kiderül, van-e HPV-vírus a szervezetben. Sokak szerint önmagában a vírus jelenléte nem jelent valódi veszélyt, mert az egészséges immunrendszer, maximum egy-két év alatt,  80 százalékban elpusztítja a fertőzött sejteket. Baj az esetek fennmaradó 20 százalékában van, amikor a fertőzött sejteket nem ismeri fel és nem semmisíti meg a szervezet.

Egyelőre nincs olyan gyógyszer, ami a fertőzött sejtet elpusztítaná, ezért fontos az immunrendszer fokozatos megerősítése, hogy az hatékonyan ismerje fel a kórokozókat. Ilyen immunerősítők lehetnek például az interferont tartalmazó készítmények, melyek zselé és ampulla formában is kaphatóak. Ezt a hatóanyagot  az egészséges immunrendszer magától is termeli fertőzés esetén. Amennyiben viszont gyenge az immunrendszer, interferonhiány keletkezik a szervezetben – hangsúlyozza dr. László Mária. 

Megelőzésre szolgálhat a védőoltás. A "hivatalos ajánlás" 9-26 éves kor közötti nőknek szól, akik a HPV egyetlen kórokozójával sem fertőződtek. Mivel mindkét nem egyaránt hordozhatja a HPV-t, a  9-15 éves fiúk is olthatók. A 2006. év vége óta kapható vakcinát gyártó cég és az orvosok véleménye erőteljesen megoszlik mind az olthatók körét, mind a korhatárt illetően. Egyesek a hivatalos álláspontot, azaz a gyártó ajánlását veszik figyelembe a tájékoztatásnál. Mások úgy gondolják, a korhatárt nem kell annyira szigorúan venni, és a vakcina védelmet adhat bizonyos esetekben még a HPV-pozitívaknak is.

A 26 éves korhatár dr. László Mária szerint azért sem ésszerű, mert a fiatalok korán kezdik el a szexuális életet, és az oltásnak az első szexuális élmény előtt van igazán értelme, amikor a legkisebb az esélye annak, hogy ilyen fertőzésen átesett már a szervezet. Az oltásban ugyanis a legyengült kórokozót adják be a szervezetnek, ami annyira gyenge, hogy betegséget nem okoz, de ingerválaszt vált ki az immunrendszerből, hogy később felismerje a fertőzést.

Aki nem fertőzött és elmúlt 26 éves, saját költségére természetesen megkaphatja a védőoltást.  Feltéve, ha tudja,  hogy a vakcina hatékonyságát egyelőre csak 26 éves korig tesztelték. A közeljövőben várhatóan kitolják a korhatárt egészen 45 éves korig –  mondta dr. Szentirmay Zoltán, az Országos Onkológiai Intézet professzora.

A méhnyakrákok 70 százaléka és a genitális (nemi szervi) szemölcsök 90 százaléka ellen védettséget nyújtó oltóanyag a humán papillómavírus (HPV) négy leggyakoribb típusát (6, 11, 16 és 18) tartalmazza. Ezért azoknak, akik a négy törzs közül csak az egyikkel fertőzöttek, védetté válhatnak a másik három ellen – állítja Szentirmay Zoltán professzor. Szerinte klinikai vizsgálatok igazolják az oltóanyag hatékonyságát ilyen esetekben is, csupán idáig a gyártó nem kapott ezekre engedélyt. Annak ellenére, hogy jelenleg ez az egyetlen védőoltás a magyar piacon, csak a szakmai érdeklődés  számottevő – fejtette ki Vajda András, a vakcinát gyártó cég munkatársa. A keresletet az oltóanyag iránt jelentősen befolyásolja az is, hogy nem kap állami támogatást, így a betegek csak teljes áron, 90 ezer forintért juthatnak hozzá.

Miben különbözik az új védőoltás a régitől? (Oldaltörés)

© Marton Szilvia
A jövő év elejétől várhatóan a gyógyszertárakban is beszerezhető lesz egy új védőoltás, amely a méhnyakrák kialakulásában leginkább szerepet játszó HPV 16 és 18 ellen védene. A vakcina újdonsága,  hogy az oltóanyag hatását felerősítő AS04 adjuváns egy speciális anyagot tartalmaz, aminek jóval nagyobb az ellenállása az eddig alkalmazott alumíniumsónál –  tudtuk meg dr. Kovács József orvosi szaktanácsadótól. A vakcina engedélyeztetése már folyamatban van, az Európai Törzskönyvezési Hatóság (EMEA) döntése nyár végére várható, de azt még nem tudni, kap-e majd állami támogatást, és ha igen, mennyit.

A szűrésekről és a védőoltásokról tájékoztató fórumok és a különféle publikációk elengedhetetlen részei a rákmegelőzésnek, de vajmi keveset érnek, amíg az egészségtudatos nevelés nem kezdődik el az iskolában. A fiatalokra különösen igaz, hogy hajlamosak a könnyebb utat választani: nem venni tudomást  a betegségről. Elrettentő adat, hogy a tavaly behívott kétezer nő mindössze 5-6 százaléka jelent meg rákszűrésen. Még akkor is, ha ebbe nem számítanak bele a szűréseken kötelezően résztvevő kismamák és a magánorvoshoz járók, akikkel együtt is legfeljebb 40 százalékosra becsülik a teljes női lakosság átszűrtségét. A megelőzés jelentőségét támasztja alá egy holland felmérés, ami szerint több mint 44 ezer 30-60 év közötti nő citológiai kenetének 5-6 százalékában találtak magas rizikójú HPV fertőzést. Ez az arány a hazai minták esetében egy kicsit magasabb: 7-10 százalék.

2001 óta a legtöbb vizsgálatot, 60 ezret,  a kifejezetten HPV-szűrésre szakosodott Genoid laboratóriumban végezték. Jóval kevesebbet, 7 év alatt mindössze 300 szűrést pedig  a SOTE Patológiai Intézetében. Dr. Füle Tibor, a Sote Patológia Intézetének munkatársa felhívta a figyelmet,  intenzívebb kampányra van szükség, hogy a különösen veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők (30-50 év) rendszeresen megjelenjenek méhnyakrákszűrésen. Emellett intenzívebben kellene követni a kóros citológiai eredményű, illetve pozitív HPV-tesztű betegek életútját. 
 

Összefoglalás hét pontban 

1. A nők és férfiak 25 százaléka HPV-fertőzött, de a betegek immunrendszere 80 százalékban legyőzi a vírust. 
2. Létezik a vírust kiszűrő HPV-teszt, ami pénzbe kerül és saját kérésre elvégeztethető; az OEP kérvényre támogatja, ha két egymás utáni citológiai lelet nem egyértelmű.
3. HPV-szűrésre csak akkor küldik a pácienst, ha a citológia eredménye pozitív, noha a pozitív citológia már kezdődő rosszindulatú daganatra utal, míg a pozitív HPV-lelet önmagában csak a vírust jelzi.
4. Van védőoltás és hamarosan lesz egy másik, némileg különböző hatóanyaggal. A már használatban lévő védőoltás hatékonyságát 26 éves korig tesztelték, de ezt várhatóan kitolják 45 évre. 
5. A vakcinát a hivatalos ajánlás alapján 26 év alatti nőknek és 15 év alatti fiúknak adják be, saját költségre (ez alól kivétel a budapesti V. kerület, ahol az önkormányzat fizeti a 18 évnél fiatalabbaknak). Ha idősebbek kérik, ők is beoltathatják magukat. 
6. Ha valakinek pozitív a lelete , akkor sem kezelik, legfeljebb az immunrendszerét erősítik, csak gyakrabban kell rákszűrésre járnia. 
7. Az orvosok véleménye eltér azt illetően, hogy érdemes-e beadni az oltást annak, akine pozitív a lelete  –  egyesek  szerint használhat, mások ésszerűtlennek tartják.


 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!