„Az esetek többségében úgynevezett jóindulatú horkolásról beszélünk: ez általában testpozíció függő, csak háton fekve kialakuló, egyenletes horkolás, ami önmagában semmilyen gondot nem okoz, persze azon kívül, hogy zavarja a környezetét” – mondja Terray-Horváth Attila neurológus. Majd folytatja: akkor beszélünk betegségről, ha szaggatottá, hangossá válik a horkolás és a beteg fulladozása is megfigyelhető. Ezt hívják alvási apnoénak, vagyis légzéskimaradás szindrómának: ilyenkor az alvó minden egyes lélegzetvételkor felébred, és levegő után kapkod.

Ezek a felébredések annyira rövid ideig tartanak, hogy a beteg reggel egyáltalán nem is emlékszik rájuk, pedig gyakoriságuk akár a százat is elérheti egy éjszaka során. Mivel egy-egy légzéskimaradás legalább tíz másodpercig tart, néhány beteg - súlyosabb esetben – alvásidejének háromnegyed részében nem vesz levegőt – hívja fel a figyelmet a szakember.

A teljes cikket elolvashatja a HVG Online új egészségportálján.