szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az agyi érelzáródás kockázatát jelentősen növelő, gyakran előforduló genetikai különbségeket találtak amerikai kutatók.

Korábban is azonosítottak már olyan géneket, amelyek növelik a szélütés kockázatát, ám egyik sem érintette a népesség olyan széles körét, mint a most fellelt genetikai változatok. A tanulmány a The New England Journal of Medicine című szaklap online kiadásában jelent meg.
   
Eric Boerwinkle, a vizsgálatban részt vevő kutatók egyike elmondta, hogy a két pontmutációt a 12-es kromoszómán találták két, a szélütéssel már összefüggésbe hozott gén mellett. Az egyik gén (WNK1) a vérnyomás ellenőrzésében, míg a másik (NINJ2) az agysérülés utáni helyreállításban játszik szerepet. Kiderült, hogy az egymás mellett lévő két gén szoros kapcsolatban áll a szélütés leggyakoribb formájával, az isémiás stroke-kal is, amelyet az agyi erek elzáródása okoz. 
   
A kutatók a két pontmutációt a DNS láncon a NINJ2 jelű gén közelében azonosították, és úgy vélik, egy-egy változat jelenléte 30 százalékkal növeli az agyi infarktus kockázatát.
   
Négy, az Egyesült Államokban és Európában lefolytatott nagyszabású genetikai tanulmány adatainak elemzése szerint a fehérek 20 százalékánál, míg a fekete bőrűek 10 százalékánál van jelen legalább az egyik genetikai változat. A hosszabb időn át végzett felmérésekben 19 ezer ember genetikai kódját elemezték a szív- és érrendszeri kockázatokra összpontosítva. 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Medipress Plázs

Tízpontos akcióterv: hogyan előzhető meg a stroke?

Magyarországon évente 18 ezren halnak meg szélütésben, a betegek negyede fiatalabb, mint 60 éves, a férfiak átlag 5 esztendővel hamarabb szenvedik el a stroke-ot, mint a nők. Becsült adatok szerint jelenleg 200-250 ezer agyiinfarktuson átesett beteg él közöttünk.

MTI Plázs

Stroke: három perc után súlyosan károsodhat az agy

Az agyi érkatasztrófákat követően már három perc után súlyos agykárosodás léphet fel - állítják kanadai kutatók megkérdőjelezve azt az orvosi hagyományt, amely szerint a stroke-os betegek kezelését három órán belül kell megkezdeni.