Az egyik közvetlenül a szem felett, a másik mélyen az agy központjában helyezkedik el. Mindkettő része az emberi agy komplikált jutalmazási rendszerének, amely felelős például a jóllakottság vagy a szex közben tapasztalt kellemes érzések közvetítéséért. Graham Murray kutatásvezető, a Cambridge Egyetem kutatója és kollégái arra még nem tudják a választ, hogy az idegsejtek sokasága okozza-e a társas hajlamot, vagy csupán idővel alakul ki a barátkozó emberek agyában. Tanulmányuk a European Journal of Neuroscience című szaklapban látott napvilágot.
A kísérlet két részből állt. Először a negyvenegy önként jelentkező férfinak kellett megítélnie saját kapcsolatteremtő készégét egy kérdőív segítségével. A válaszokból a kutatók egyénenként kiszámolták az érzelmi melegség és a társaságkedvelés mértékét. Második lépésként mágneses rezonancia tomográffal vizsgálták meg a résztvevők agyát, majd végezetül összehasonlították a két értéket.
Az eredmény meglepően egyértelmű volt. Minél koncentráltabb az úgynevezett szürkeállomány - az agyszövet idegsejteket tartalmazó része - az orbitofrontális kortex és ventrális striátum elnevezésű agyterületekben, annál magasabb pontszámot értek el a résztvevők a kérdőívben, azaz annál inkább kapcsolatteremtők, társas hajlamúak és nyitottabbak voltak.
Igen érdekes, hogy a bonyolult személyiségjelek kapcsolatban állnak azokkal az agyi képletekkel, amelyek az olyan alapvető, egyszerű biológiai ösztönökért felelnek, mint a táplálékfelvétel vagy a szex - mondja Murray. - Talán ez elárulja majd, hogyan alakultak ki az összetett jellemvonások, köztük a társasági lét és a melegszívűség olyan struktúrákból, amelyek eredetileg csak az alapvető biológiai túlélési mechanizmusokhoz kellettek.
Ezenkívül úgy véli, hogy az eredmények új ismereteket szolgáltathatnak olyan betegségekről, mint a skizofrénia és az autizmus, amelyek elsősorban a szociális érintkezés terén jelentenek problémát. Lehetséges, hogy ezek a nehézségek legalább részben az agyi képletekre vezethetőek vissza - találgat a kutató.
