szerző:
Kulcsár Hajnal (hvg.hu)

A lakosság 20 százaléka, azaz legalább kétmillió hatvan éven felüli ember él ma Magyarországon. Biológiai óránk szerint akár 120 évig is élhetnénk, ha sikerülne kipipálnunk a különféle betegségeket. Az öregedés ugyanis elkerülhetetlen, de késleltethető, mégpedig a génjeinkből kiolvasott információk alapján. Géntérképmustránkat olvashatják.

Magyarországon 799 olyan ember él, aki már betöltötte századik életévét; ez elsőre ugyan jó soknak tűnik, de nem az: szép hosszú öregkorra sok más ország polgárai jóval nagyobb eséllyel számíthatnak, mint a magyarok. Japánban él ugyanis a világ egyik legidősebb népessége: a nőknél a születéskor várható élettartam 86,5 év - ez világrekord -, a férfiak pedig várhatóan 79,2 évig élnek. Ha csak a férfiakat nézzük, az izlandiak a világrekorderek a várható 79,4 évvel. 

A várható életkor Európában is folyamatosan emelkedik, az 50 évüket betöltő férfiak esetében elérte a 78,6 évet, a nőknél pedig a 83,5 évet a 2005-ös adatok szerint. Az viszont nem derült ki, hogy e többlet évek közül mennyit töltenek jó – és lehetőleg aktív – egészségi állapotban. A nagyszabású tanulmányból az is kiderül, hogy az unió gazdagabb országainak lakói akár 14 évvel hosszabb ideig élnek egészségesen, mint a fiatalabb, keletebbre fekvő tagországoké. 

Idősebb mezőny. Hosszú öregség
© MTI/EPA

A tendencia azonban egyértelmű: egyre tovább élnek Európában, s ez alól szerencsére mi magyarok sem vagyunk kivételek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint jelenleg a születéskor várható élettartam 73,4 év, ami 1994 óta 4,3 évvel gyarapodott. A nőknél ez 77, a férfiaknál 69 évet jelent, ami így is kesebb az európai átlagnál, amely szerint a gyengébb nem 77,8, a teremtés koronái pedig 70,0 évig élvezhetik a földi létet. A hosszabb életkornak azonban megvan ára, azon túl, hogy az egyre csökkenő számú aktív népességnek kell eltartania a növekvő számú nyugdíjast, olyan betegségek róhatnak hatalmas terhet az egsézségbiztosításra, amelyek korábban nem, vagy csak kis mértékben jelentettek gondot a társadalomnak, a rövidebb élettartam miatt.

"Mindenképpen jó hír, hogy tovább élünk, de nem mindegy, hogy milyen körülmények között töltjük ezeket az éveket, milyen betegségeket hoz elő a hosszabb életkor" - mondta el a hvg.hu megkeresésére Marton István orvos-professzor, aki szerint tölthetjük tolókocsiban, Alzheimer-kórosan a "plusz éveket", vagy az utolsó pillanatig jó egészségnek, illetve memóriának örvendve. Az átlagéletkor növekedésével tehát megfogalmazódik az az igény is, hogy az életminőség az elvárt szinten maradjon, hogy időskorban se legyünk kiszolgáltatottak.
 
A hosszabb élet, az egyre jobban öregedő nyugati társadalmak pedig felszínre hozták az orvostudomány újabb ágát, az antiaging-et, amely magyarul nem többet jelent, mint az öregedés meggátolását. Boros Szilvia sportorvos, életmódtanácsadó szerint az Egyesült Államokban megjelenő, majd az egész világon terjedő egészségügyi eljárások a fiatalos külső megőrzését, a betegségek megelőzését, az egyén fizikai és szellemi jólétének megtartását segítik elő. "Európában az irányzat komolyabb ága, a healthy-aging terjedt el, amely nem feltétlenül az öregedés jeleinek eltussolását, sokkal inkább a betegségek elkerülését célozza meg, s mindezt bizonyítékokon alapuló orvoslás segítségével" - magyarázza Marton doktor.

De miért öregszünk? A fiatalság elmúlásáért többek között a sejtkárosító szabadgyökök felhalmozódását teszik felelőssé; a sejtek DNS állománya károsodik, s ez végső soron korai sejthalálhoz vezet. A szervezetünket ugyanakkor hiányállapotok is veszélyeztetik, mint például a rossz szociális körülmény, elégtelen mentális igénybevétel, helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód. "A magyar ember génállománya semmivel sem rosszabb, mint például a franciáké, vagy briteké, mégis kevesebbet él 7-8 évvel, s a rövidebb életet is rosszabb minőségben" - vélekedik Marton, aki szerint mindezért a rosszabb környezet, munkakörülmények, táplálkozási szokások okolhatók. Ha mindezen javítani tudunk, akkor az egészségügyi körülmények is  látványos változást eredményeznek. "A korai halálozásokért előszeretettel tesszük felelőssé az egészségügyi ellátórendszert: nincs elég mentő, vagy éppenséggel reanimációs készülék. Megette a fene, ha valakinek már erre van szüksége" - mondja az orvos. Mindenekelőtt nekünk kell változtatnunk az életvitelünkön, hozzáállásunkon, most ugyanis az egészségügyi rendszert lebénítjuk az életmódbeli problémák - például a túlsúly, felnőttkori cukorbetegség, dohányzás, szív-érrendszeri megbetegedések - által generált bajokkal. 
 
Kapcsoljuk ki génjeinket! (Oldaltörés)

A megelőzésben pedig nagy szerepet kap a 21. század nagy vívmánya, a géndiagnosztika. A genetikusok szerint ugyanis élettartamunkat alapvetően a génjeink határozzák meg. Már régen megfigyelték, hogy azok, akiknek a családjukban nem élnek meg hosszú kort az emberek, ők maguk sem fognak. Sőt, Francis Galton tudós még az 1880-as években egy képletet is kidolgozott, amely szüleink éveit veszi alapul várható élettartamunkat kiszámolásához. Eszerint, ha az apa 70, az anya 80 éves korában halt meg, akkor gyermekük várható élettartamának kiszámításához a két szám átlagához még hozzáadunk három évet; az illető vélhetően 78 évig fog élni, legalábbis génjei alapján. Persze az eredményt még lehet árnyalni, hiszen a nők évekkel tovább élnek mint a férfiak.

Aktív évek. Meghosszabbítható, kitolható
© Horváth Szabolcs
Génjeink megvizsgálása a rizikófeltárás miatt fontos, fényt deríthetünk ugyanis azon génjeinkre, amelyek időskori betegségekre hajlamosítanak. Egyszeri vizsgálatról van szó, illetve három lépésben mérik fel a lehetséges kockázatokat. Először a geneteikai rizikókat tárják fel, az örökölt kockázatokat, majd azt, hogy a jelenlegi állapotunk, milyen rizikókkal jár - ami egy kiterjedt menedzserszűrésnek is felfogható - végül pedig az életmódban, a munkakörülmé-nyekben, a családi viszonyokban rejlő kockázatokról rántják le a leplet. Az így nyert adatokból összeáll egy térkép, amely tartalmazza a feltárt kockázatokat - többek között kimutatható a kardiovaszkuláris betegségekre, az emlő- és prosztatarákra, a csontritkulásra, az Alzheimer-kórra való hajlam- , illetve javaslatokkal szolgál, hogy melyekkel érdemesebb többet foglalkozni. A gének ugyanis be-, illetve kikapcsolhatók. És ebben óriási szerepe van az életmódunknak.

Egyre több forrást igényel a mai orvostudomány, kevesen engedhetik meg maguknak a drága vizsgálatokat, gyógyszereket. Marton doktor szerint napjaink legnagyobb kihívása tehát, hogy melyek azok a tényezők, amellyel meghosszabbíthatjuk az életünket, anélkül, hogy igénybe kellene vennünk a költséges vizsgálatokat, gyógyszereket. Az emberi genetika által meghatározott faktorok mellett a leghosszabb várható életkor ugyanis 120 év, azt mondják, potenciálisan ennyi van bennünk. Aki pedig tudatosan, gyerekkorától egészséges életmódot folytat, kerüli az ismert kockázati tényezőket, mint például a dohányzást, a rossz levegőn tartózkodást, a manipulált táplálékokat, akkor máris több esélye van arra, hogy mindeféle beavatkozás nélkül tovább éljen. Számos kutatás igazolta, hogy megfelelő táplálkozással, elegendő mozgással a betegségre való hajlam elnyomható, vagy akár évtizedekkel kitolható.  

Marton szerint a géntérkép megismerésének van egy kevésbé örvendetes hozadéka is: kiderülhetnek olyan betegségek, hajlamok, amelyek - bár korábban nem is számoltunk velük - végzetesek lehetnek. S nem minden esetben könnyű ezzel szembesülni; érdemes tehát végiggondolni a vizsgálat előtt azt is, együtt tudunk-e élni azzal a tudattal, hogy esetleg egy halálos betegség kockázatát hordozzuk magunkban. Megfelelő szellemi megközelítéssel és egészségkultúrával talán fel lehet ezt dolgozni.

"Ha valakiről kiderül, hogy valamely daganatos betegség genetikai kockázatát hordozza, és tudjuk, hogy az adott ráktípusnak milyen életmódi, tápláltsági befolyásolhatósága ismert, akkor mindent el kell követni, hogy az adott családban ennek a betegségnek a megnyilvánulása akár 20 évvel később jelenjen meg" - magyarázza Marton, hozzátéve: nagyon nem mindegy, hogy 60 évesen, vagy 80 évesen lesz mell- vagy prosztatarákunk. 

A legfontosabb, hogy tudjuk, a genetika hajlam, és semmiképpen nem sors. Felelősek vagyunk tehát azért, hogy a sorsszerűséget elkerüljük, a kockázatok megismerése pedig figyelmeztetés legyen arra vonatkozóan, mennyire törődünk az egészségünkkel. Bizonyos kórokra való hajlam megléte esetén tudatosabban és gyakrabban lehet az orvosi ellenőrzésekre járni, valamint az életmódbeli befolyásoló tényezőkre figyelni.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Plázs

A rosetói rejtély: "ezek az emberek az öregségbe haltak bele"

Kivételesek című, a HVG Könyvek által kiadott könyvében a népszerű szerző, Malcolm Gladwell arra vállalkozik, hogy bebizonyítsa: ha meg akarjuk érteni a sikert, azt, hogy egy ember miért fut be, akkor alaposabban szemügyre kell vennünk a körülményeit – a családjukat, a születési helyüket, sőt a születési dátumukat is. A siker története sokkal bonyolultabb és érdekesebb, mint azt első pillantásra gondolnánk. Jó példa erre Stewart Wolf doktor rosetói vizsgálata, amelynek merőben új következtetései megváltoztatták annak idején a szívroham rizikófaktorainak megítélését. Hogy mi történt Rosetóban? Az alábbi rövid részletből megtudhatják.

hvg.hu Plázs

A hosszú élet titka: genetika, környezet vagy életmód?

Hogyan maradhatnak munkaképesek, egészségesek és elsősorban az életükkel elégedettek a régebbi korokban már öregnek számító 50-60 évesek? A HVG Kiadó által megjelentetett könyvében Dr. Marton István professzor e kor élvezetéhez nyújt háttérinformációkat és tippeket.

MTI Plázs

A hosszú élet titka: a legújabb vélemények

A jó egészséghez, hosszú élethez nem elég néhány különleges élelmiszer, vitamin lelkes fogyasztása, hanem szükséges hozzá az a fajta teljes étrend és életvitel, ami elsősorban a görög szigetvilágban még ma is létezik. Annak a nagy európai tudományos programnak az eredményeit, amiből ez a tanulság vonható le, a British Medical Journal angol orvosi hetilap közölte.

MTI Plázs

Mikortól számítunk öregnek?

A kortól függ, ki melyik életévet tartja az öregség kezdetének: a fiatal felnőttek a hatvanadikat, a középkorúak a hetvenediket, a 65 évesek vagy annál idősebbek pedig 74-iket - olvasható a washingtoni Pew Research Centernek a héten közzétett felmérésében.

Így robbanhatott ki a Gothár-ügy

Így robbanhatott ki a Gothár-ügy

Véget ér a szigetszentmiklósi M0-zár

Véget ér a szigetszentmiklósi M0-zár

Index: Póczik hozzátartozója állhat a Borkai-videók mögött

Index: Póczik hozzátartozója állhat a Borkai-videók mögött

Egy apa és a fia otthon árulták a drogot, 6,5 kiló fűvel buktak le

Egy apa és a fia otthon árulták a drogot, 6,5 kiló fűvel buktak le

Megölte hároméves gyermekét egy kunszentmártoni nő

Megölte hároméves gyermekét egy kunszentmártoni nő

Schwarzenegger fia testépítő akar lenni, megmutatta, hogy az apjára ütött

Schwarzenegger fia testépítő akar lenni, megmutatta, hogy az apjára ütött