Mindeddig úgy ismertük az influenza vírusát, mint amely kedveli a hűvös időszakot, legfőbb ellensége pedig a napfény és a szárazság. Ám a H1N1 felrúgta az eddigi szabályokat, nyáron is fertőzött. "A meleg hónapokban is ugyanolyan százalékban tudtuk kimutatni a vírust a betegekből, mint télen: a beküldött minták 20 százaléka pozitív volt; ez egy átlagos téli járványnak fele meg" - mondta el a hvg.hu-nak Jankovics István, az Országos Epidemiológiai Központ légúti vírus osztályának vezetője. Nem sikerült még megfejteni, miért képes a H1N1 melegben is fertőzni; gyanítják, hogy a nagyfokú virulencia (szaporodási képesség) miatt. Bár egyre többet tudunk az új vírusról, vannak még megválaszoltalan kérdések. Ahogy a virológusok mondják, okozhat még meglepetéseket. Mivel teljesen új vírussal van dolgunk - ezek okozzák a világjárványokat -, a Föld lakosságának több mint 90 százaléka fogékony rá. A legjobb, amit tehetünk, hogy megtanulunk együtt élni vele: két-három évig szinte biztos, hogy marad, addigra fertőződhet meg ugyanis a lakosság. 

„Negyven évvel ezelőtt volt ilyen legutóbb - 1968-ban a H3N2 típus szedte áldozatait, itthon ötmillió embert fertőzött meg -, s mivel azóta sokat változott a  tudomány, teljesen új helyzetben kell helytállnunk" - fogalmaz Jankovics István gyorsan hozzátéve: sosem voltunk ennyire felkészülve egy világjárványra, mint most. Pánikra tehát semmi ok? Az majd kiderül. Egy biztos, sok múlik a felkészültségen. Az 1918-19-es spanyolnáthát is  - amely húszmillió halálos áldozatot követelt világszerte, a fiatal és egészséges emberekkel is végzett - egy új vírus okozta, ám a lakosság nem volt felkészülve. Mint később kiderült, nem a vírus, hanem a betegség szövődményei miatt haltak meg a legtöbben. Akkoriban ugyanis nemhogy antivirális szerek, de antibiotikumok sem voltak. 

Az új ellenség. Próbáljuk kiismerni © MTI/EPA

Itthon 1997-ben - akkor ütötte fel a fejét a világon az első H5N1-es (madárinfluenza) eset, azóta várnak a szakemberek az újabb világméretű járványra - készült el a nemzeti pandémiás terv, amely többek között azt írja elő, mi a teendő egy új vírus megjelenésekor. A legfontosabb az ellenanyag előállítása, így kibővítették az ország vakcinatermelő kapacitását, ennek köszönhetően bármilyen vírusból képesek vagyunk oltást előállítani. Megjelentek az antivirális szerek, ebből tartalékolt az ország, ugyanúgy a maszkokból is: ha szükség lesz rájuk, csak elő kell venni. Az infektológusokat felkészítették arra, hogy lesznek esetek, amelyek kórházi ápolást igényelnek.

Egyelőre enyhe lefolyású járvánnyal van dolgunk, de nem biztos, hogy ez így is marad. Így a szakma felkészültsége mellett ugyanolyan fontos az egyéni védekezés is, a tudatos viselkedés, amellyel lassíthatjuk a járvány terjedését, amíg nem lesz oltóanyag. Mert minél gyorsabban szaporodik a vírus, annál nagyobb az esély egy agresszívabb mutáció kialakulására, és így komolyabb betegségre is. Rajtunk múlik. Kezdhetjük például azzal, hogy távolságtartóbbak leszünk: mivel egy métert már nem tud áthatolni a vírus, ezzel megvédhetjük magunkat. Érdemes kerülni a liftezést, a kézfogást, az ölelkezést, a puszilkodást. Ha nem vagyunk jól, maradjunk otthon, vagy vegyünk fel maszkot.

Már Magyarországon is kapható például az a vírusölő szerrel átitatott arcmaszk, amely nemcsak meggátolja a vírus bejutását a szervezetbe, hanem el is pusztítja a maszk felszínére kerülőket. Főleg azoknak ajánlott, akik nem szeretnének, vagy nem kaphatnak (például várandósok) védőoltást. (Terheseken még nem próbáltak ki egyetlen vakcinát sem, így nincs arra vonatkozó adat, hogy alkalmazható-e vagy sem.  A jelenlegi szabályozás szerint a kezelőorvosnak kell eldöntenie, oltható-e a kismama vagy sem.)

Egy hétfőn ismertetett tanulmány szerint még napokkal a testhőmérséklet normalizálódása után is terjedhet a vírus. A köhögés elmaradása jobb jele lehet annak, hogy már nem fertőz az újinfluenzás személy, mint a láz megszűnése. Az Egyesült Államok illetékes egészségügyi hatósága eddig azt ajánlotta a megbetegedett embereknek, hogy lázuk elmúlta után még egy napig maradjanak otthon, mielőtt munkahelyükre vagy iskolájukba bemennek. A kutatás azonban kiderítette, hogy tovább tartó elővigyázatosságra lehet szükség, mert az újinfluenza hosszabb ideig ragályos, mint szezonális megfelelője.

A fertőzöttek többsége könnyen, három-négy nap alatt meggyógyul. Akadt olyan beteg, aki arról számolt be, hogy betegsége enyhébb volt, mint egy nátha. Jankovics szerint a fertőzés súlyossága attól függ, hogy mekkora dózisban fertőződik meg valaki, a kisebb mennyiségű vírust jobban le tudja győzni a szervezet. Ugyanakkor szokatlan az a megfigyelés, miszerint látszólag teljesen egészséges emberek haltak bele a fertőzésbe, vagy lettek súlyos betegek. "Erre egyelőre kétféle magyarázatot tudunk adni: akik belehaltak a fertőzésbe, azoknak lehetett valamilyen rejtett betegségük. A másik lehetséges válasz szerint a vírus tud valamit, amit mi még nem" - szögezi le a virológus.

Vírus-mustra. Egyelőre változatlan © AP

Mondhatnánk, szerencsések vagyunk, nálunk eddig egy ember halálát okozta a vírus, és a betegek közül is csak néhányan kerültek kórházba. Ez annak is köszönhető, hogy száraz nyarunk volt, ez valamelyest gyengítette a vírus fertőzőképességét. Ám Jankovics szerint sokkal többen betegedhettek meg, mint ahányan a látókörünkbe kerültek. Többen fertőződhettek meg úgy – akár a lakosság 15-20 százaléka –, hogy észre sem vették; kicsit kapart a torkuk, aminek nem tulajdonítottak nagy jelentőséget. Ez az oltásnál lehet lényeges: aki már túl van a kóron, mindaddig védett, amíg nem változik meg jelentősen a vírus szerkezete. Utólagos vérvizsgálattal, amit az OEK laboratóriumában végeznek el, mindez kideríthető, de nem támogatja a társadalombiztosítás, így 5400 forintba kerül.

Az oltás sem fog száz százalékban védeni, de ha elkapjuk a vírust, a betegség enyhébb lefolyású lesz. Az idősebbeknél, a gyerekeknél, krónikus betegeknél van nagyobb jelentősége: egy cukorbetegnél a közel negyven fokos láz gyakorlatilag tönkreteheti az inzulinháztartást, ami életveszélyes lehet. Ezért döntött úgy a kormány, hogy 4 millió adag vakcinát vásárol, 4,4 milliárd forintért. Elsőre soknak tűnhet az összeg, ám uniós becslések szerint amennyiben nem tennénk semmit, a járvány 2,5 százalékkal csökkentheti a GDP-t, ami Magyarországi viszonylatban 650 milliárd forint veszteséget jelentene.

Nagy kérdés, mutálódhat-e a vírus, és ha igen, mikor. A szakember szerint az influenza egyik legfontosabb tulajdonsága a változás, meglepő lenne, ha most hosszabb ideig stabil maradna. Kisebb változások akár a szezon végéig bekövetkezhetnek, ezek még nem jelentenek veszélyt, az oltóanyag ezek ellen még véd. A nagy változásokat pedig nem látjuk előre, „nem tudjuk, mi lesz a játék kimenetele”. A korábbi forgatókönyvek szerint amikor a vírus már megfertőzte a világ egyharmadát, kevesebb "egészséges" szervezetet talál: ekkor kerülhetnek fölénybe a mutáns törzsek.