Kompakt fénycső helyett inkább halogénizzókra kellene cserélni a boltok polcairól 2012 végére száműzendő hagyományos égőket, mert azok fénye sokkal jobban hasonlít a Napéhoz. Ha nem ez történik – érvelt szeptemberben a német Épületbiológiai Szövetség s nyomában zöld szervezetek sora –, az előnytelen csere már rövid távon is komolyan befolyásolhatja az emberi teljesítőképességet, pszichét vagy a hormonháztartást (a zöld lobbi ébredéséről lásd Izzóviták című írásunkat).
Tény, hogy a Nap elektromágneses sugárzásához – az ultraibolya és az infravörös közé eső látható fény tartományában – a volfrámszálas „körték” sárgás, úgynevezett meleg fehér fénye áll a legközelebb. Élettani értelemben ennek legfőbb következménye az, hogy az izzólámpa fényénél az emberi szem közel ugyanolyannak látja a világot, mint napsütésben. Erre nemcsak a hagyományos izzó képes, hanem a zöldek által most melegen ajánlott, szintén volfrámszálas – burájában halogéngázt, például jódot vagy brómot tartalmazó –, évtizedek óta kapható halogénizzó is, amelynek hatékonysága azonban csak egyharmaddal jobb, mint kriptongázas elődjéé (szemben az ötször hatékonyabb fénycsövekkel).
A hivatalosan leginkább propagált fénycsövek és azok foglalatba csavarható kompakt változatai a teljes színspektrumnak csak egyes tartományaiban sugároznak. A városok megvilágításához használt, ugyancsak a gázkisüléses lámpák csoportjába tartozó nátriumlámpák fénye tartalmazza a legkevesebb színt, ezért úsznak éjszaka sárgás fényben a metropolisok utcái – magyarázza Arató András villamosmérnök, a Világítástechnikai Társaság alelnöke. Ennél azért lényegesen jobbak a háztartásokba manapság ajánlott modern fénycsövek (lásd ábránkat). A legmodernebb kompaktok már 85–90 százalékban visszaadják a természetes fény színét – legalábbis a mérnökök kreálta mérőszám, az úgynevezett színvisszaadási index szerint. Ennek ellenére azért a méteráruboltokban érdemes a szövet színét a bolt előtt, a napfényben megvizsgálni.
HVG |
Ám az, hogy az emberi agy milyen árnyalatúnak (következésképp mennyire kellemesnek) érzékeli a fényt, nemcsak attól függ, hogy a világítóeszköz mennyire fedi le a teljes színspektrumot, hanem a színérzetet leíró mérőszámtól, a színhőmérséklettől is. E tekintetben pedig, meglepő módon, éppen a kékesfehér fényű, 5-6 ezer kelvines (régebben: Kelvin-fokos) kompakt fénycsövek állnak legközelebb a Nap fényéhez, szemben a hagyományos izzók 2700 kelvinjével. Más kérdés, hogy az emberi agy ezt máshogy „látja” egy este felkapcsolt lámpa esetében. Mindenesetre ma már a szakemberek képesek finomhangolni a fénycsövek színhőmérsékletét, aminek korántsem csupán elméleti jelentősége van, hiszen „míg például a németek a barátságosabb, sárgásabb fényszíneket kedvelik, a Dél-Európa és Ázsia melegebb éghajlatú részein élők inkább a hidegebb, 4–6 ezer kelvines fényszíneket keresik” – magyarázza Arató András.
A két véglet közti kompromisszumot a LED-lámpák jelenthetnék: közülük a legújabb, fehér fényűek a hagyományos izzókhoz hasonlóan a teljes látható tartományban sugároznak – magasztalja a konkurens fényforrások e csoportját Ábrahám György, a Műegyetem optikaprofesszora. Az átlaglakásokat azonban nemcsak ma még meglehetősen borsos áruk miatt nem hódították meg, de azért sem, mert egy-egy LED csak igen szűk teret képes bevilágítani.
Nem tűnnek megalapozottnak a (kompakt) fénycsövekkel kapcsolatban mostanában emlegetett egészségkárosító hatások sem. Igaz, hogy ezek valóban tartalmaznak mérgező higanyt, ám egyetlen higanyszálas lázmérőben található folyékony fém körülbelül félezer fénycsőbe elég volna. A sokat szidott vibrálással is csak a silány minőségű terméknél lehet találkozni. A váltóáram miatt valóban „lüktetve” világító jobb fénycsövekben ugyanis egy ideje – úgynevezett elektronikus előtétekkel – másodpercenként több tízezerre gyorsítják a villogást, amit az emberi szem már nem érzékel. Mások a gázkisüléses lámpák ultraibolya (UV) sugárzásától tartanak. Ugyancsak alaptalanul, mivel az üveg jóformán teljesen elnyeli az UV-sugárzást – nyugtat meg Rontó Györgyi, a Semmelweis Egyetem biofizika-professzora. Arról nem is beszélve, hogy az UV-fénynek (bőr)rákkeltő tulajdonsága mellett számos jótékony hatása is van. Az emberi bőrben például nem a látható napfény, hanem csakis az UV-sugarak hatására zajlik le a D-vitamin-szintézis. A legkisebb hullámhosszú, az ózonrétegen át sem jutó úgynevezett UV-C sugarak pedig baktériumölő hatásúak – a laboratóriumok levegőjét például speciális, UV-C fényt kibocsátó germicidlámpákkal fertőtlenítik.
Ezzel szemben meglepően kevés hatása van a fény látható tartományának az egészségre a tudomány mai állása szerint – hiába ígérik gyanútlan laikusoknak számtalan betegség, például a depresszió, különféle fájdalmak vagy gyomorpanaszok gyógyítását szín- és fényterápiákkal. A sárga és a zöld tartományok ugyan elengedhetetlenül szükségesek a földi élethez, mert a zöld növények a fotoszintézis során ezek segítségével termelik az oxigént. De például a depressziót nem a fény valamelyik összetevője, hanem egyszerűen a világosság segíthet megelőzni. Ezért is tesznek a skandináv országokban egyes munkahelyeken nagy teljesítményű fényforrásokat az ablaküveg és a függöny közé, hogy a téli délutánokon is úgy érezzék, kint még javában süt a nap.
A zöld mellett eddig csak a kékről bizonyították be, hogy a látáson kívül is jelentős szerepe lehet. A csecsemőkori sárgaságban szenvedő kisbabákat kék fényben „fürdetik”, mert ez segít elbontani a bőr színének kóros elváltozását okozó festékanyagot, a bilirubint. Az pedig csak az utóbbi fél évtizedben derült ki, hogy a szem retinájában a fény- és színérzékelő idegsejtek mellett speciális, csak a kék fotonjait feldolgozó sejtek, úgynevezett retinaganglionok is találhatók. Ezek nem a látásban vesznek részt, hanem a melatonin nevű hormon termelődését szabályozzák – avat be a legújabb fénytani ismeretekbe Rontó Györgyi. A melatonin az emberi test ciklikus ritmusának több területén is fontos lehet: például a nappalok és az éjszakák váltakozásához a szervezet úgy (is) alkalmazkodik, hogy éjjel több melatonin termelődik az agyban, ami befolyásolja az alvás minőségét. Minderre azonban legfeljebb a kék tartományban a hagyományos izzóknál jóval erősebben sugárzó fénycsövek vagy LED-ek lehetnek – alighanem kedvezőtlen – hatással, ám ennek mértékéről még kevés konkrét kutatási adat van.
BALÁZS ZSUZSANNA
