szerző:
hvg.hu

Egyeseknek talán még mindig új információ, hogy június harmadik vasárnapján az apákat ünnepeljük. Az Egyesült Államokból eredő ünnepet – amely a szülő-gyermek kapcsolat elmélyítéséről, az apai szerep társadalmi fontosságának hangsúlyozásáról szól – 1972-ben Nixon elnök kezdeményezésére iktatták törvénybe. De mi a helyzet itthon? Milyen szerep jut a magyar apáknak, családon belül, illetve adott esetben a válás után?

"Egyértelmű helyzet volt: a feleségem az állásával játszik, ha a szülés után nem megy vissza dolgozni" – meséli a harmincas budapesti apuka, aki egyéves kisfiával maradt otthon, elsősorban anyagi okok miatt. Túl sok hasonló történetet nem tudnánk felsorolni, leginkább azért, mert noha már itthon is léteznek családbarát munkahelyek, a tradicionális szerepfelfogás miatt elsősorban a nők számára biztosítanak rugalmasabb időbeosztást. A munkaadók többsége nem nézi jó szemmel, ha a férfi például gyermeke betegsége miatt marad távol. Azonban a nehézségek ellenére is egyértelmű tendencia, hogy a távolságtartó, tekintélyelvű, szigorú apa képe helyett egyre inkább kirajzolódik egy új szülő eszménye, aki nem csupán egzisztenciális kényszerből marad otthon csemetéjével, hanem a családi feladatok ésszerűbb megosztása miatt.

Talán ezért is lehet létjogosultsága egy olyan napnak, amely a szülő-gyermek kapcsolat elmélyítését, az apai szerep társadalmi fontosságának hangsúlyozását segítené. Június harmadik vasárnapja az apák napja: az Egyesült Államokból eredő ünnepet 1972-ben Nixon elnöknek köszönhetően iktatták törvénybe. (Az ötlet eredetileg John B. Dodd nevéhez fűződik, akit fiatalon megözvegyült édesapja öt testvérével együtt egyedül nevelt fel; 1909-ben június harmadik vasárnapján szentmisével emlékezett elhunyt édesapjára. Példáját követve egyre többen köszöntötték szüleiket ezen a napon, de az ünnep csak a húszas évektől vált szélesebb körben is ismerté.) Itthon egyelőre csak szűk körben ismerik, noha az Egyesült Királyságban például megelőzi az anyák napját.

©

„Azt tapasztaljuk, hogy a korábbi gúnyolódás helyett egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítunk ennek a napnak. Kezdi kinőni formális megjelenési szerepkörét, és egyre több – akár csonka, akár teljes – családban jut nagyobb figyelem az apáknak június harmadik vasárnapján" – mondja Hegedűs István, az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesületének elnöke. Majd folytatja: amíg kicsik a gyerekek, fel kell hívni a figyelmüket, hogy az édesapákat is illik köszönteni évente legalább egyszer, amikor meg már nagyobbak, belülről kell jönnie a késztetésnek. Érdemes többek között elgondolkodni ezen a napon arról is, hogy miért értékelődött le a mai világban a szülői nevelés – sorolja az aktuális kérdéseket az elnök, aki szerint sem a mikro-, sem a makrokörnyezetben nem igen jellemző a férfiak otthoni tevékenységeinek elismerése, pedig többségük igen látványosan hozzájárul a családok működéséhez. Hegedűs szerint a magyar édesapákat nem mindig ismerik el kellően, pedig családcentrikusak, és többségük a válás után is kiteszi a lelkét a gyerekeiért. Arra a kérdésre, hogy néha talán nem túl későn jön-e a feleszmélés, hogy többet kellett volna a gyerekkel törődni, Hegedűs úgy véli, hogy ez egy sajnálatos, az apákat érintő sztereotípia, ami a házasfelek háborúskodásainak, bosszúhadjáratainak eredményeképpen vetül a gyerekekre, tévesen. 

A JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány – amely 2002-ben az anyaság és a munkavállalás összeegyeztetésére jött létre – azonban árnyaltabb képet rajzol a jelenlegi helyzetről. „Tény, hogy az apás szülések elterjedése óta érzékelhetők a családi munkamegosztás pozitív tendenciái, de sajnos még mindig nagy egyenlőtlenségek tapasztalhatók az otthoni teendők felosztásában. Anélkül, hogy általánosítanék, sajnálatos módon jó pár apa tényleg a válás után, vagy évtizedekkel később döbben rá addigi hozzáállására a családhoz, és válik jobb szülővé és társsá. De az apák napja, amelyhez tapasztalataink szerint hosszú idő kell, hogy gyökeret eresszen a társadalmunkban, és csak igen lassan épül be a magyar emberek tudatába az apák köszöntése, igazából számunkra nem is erről szól. Hanem arról, hogy mi igen fontosnak tartjuk az apák napját, mert rendezvényünk idén is azt az üzenetet hordozza, hogy az édesapa is a család része. Szeretnénk, ha ők is megtalálnák a helyüket benne, mert nélkülük nincs harmónia sem a gyereknevelésben, sem a munkamegosztásban, végső soron a házasságban, vagy az együttélésben sem” – mondja Keveházi Katalin, az alapítvány ügyvezetője.

[[ Oldaltörés (Csapdák és szerepfelfogások) ]]

Természetesen a miénknél léteznek jóval maszkulinabb társadalmak is – például a mediterrán országoké –, de a magyar apák is sokszor esnek abba a hibába, hogy kivonják magukat a gyerek körüli teendőkből, és/vagy a háztartási munkák alól. Pedig a férfiidentitásnak elengedhetetlen része kell, hogy legyen az a felfogás, hogy a produktívan, jól működő édesapák nemcsak nemzik a gyerekeket, hanem részt is vállalnak a feladatokból, legyen az a szabadidő eltöltése, vagy az ellátásukban, gondozásukban való részvétel. Hiszen a gyerekekkel kapcsolatos tennivalókat még mindig a nők problémájaként kezeli a társadalom, például ha beteg lesz a poronty, szinte kizárólag az anya feladata az ápolás.

Kutatás a magyar férfiakról
A JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány Látható apák, avagy férfiak, akik otthon is működnek címmel kérdőíves kutatást végez, amelynek eredményét ősszel hozzák nyilvánosságra. További információért kattintson!

"Nagyon megviselt a válás, tartottam tőle, hogy minden a nyakamba szakad, aztán a valóság megcáfolt" – meséli az a budapesti anyuka, aki két éve vált el, de mint mondja, azóta több ideje jut magára. Férjére „jó hatással” volt a válás, míg korábban természetes volt, hogy ő intéz mindent, most előfordul, hogy napokra mentesíti a gyerekekkel kapcsolatos gondok alól a volt családfő. „Kétségtelen, hogy néha maguk a nők is hozzájárulnak saját áldatlan helyzetükhöz. A magyar társadalom nőfelfogásának következménye hogy a gyermek gondozása és az otthoni feladatok ellátása kizárólag a nők dolga, így sok nő véli úgy, csak ő képes a gyermeket ellátni, a házimunkát elvégezni, a férfi feladata pedig biztosítani a család megélhetését. De ez mindkét nem számára csapda, hisz a nőket és a férfiakat is korlátozza, ami egzisztenciálisan és érzelmileg is veszélyezteti a családok és a párkapcsolat biztonságát” – fogalmazza meg a mindkét oldallal kapcsolatos aggályait Keveházi Katalin.   

De hogyan éreztessük az apákkal, hogy ez az ő napjuk? Ahogy Hegedűs fogalmaz, nem kell feltétlenül tárgyakban gondolkodni, már az nagyon jól tud esni egy édesapának, ha telefonon felhívják, de a legnagyobb öröm, ha aznap megvalósul egy családi program. "Bármit, csak együtt" – mondja az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesületének elnöke, aki sorstársaival együtt ebben az évben is a Telecom-szigeten gyűlnek össze.

A JÓL-LÉT Alapítványnál örvendetesnek tartják, hogy az egyértelműen pozitív változások is tapasztalhatók az édesapai szerepfelfogásban. Egyre több fiatal apa már nem rokkan bele lelkileg, ha a párja többet keres náluk, örömmel maradnak otthon GYES-en, szorgalmasan hozzák-viszik különórákra a gyerekeiket, esetleg fakanalat ragadnak. „Az új generáció már sokkal jobban képviseli a család korszerű értékrendjét, azaz az egyenrangú szülői szerepeken alapuló kooperációt” – teszi hozzá az ügyvezető.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kulcsár Hajnal (hvg.hu) Plázs

Férfiak új szerepben: főállású apák?

Ma már Magyarországon sem ritka, tőlünk nyugatabbra pedig bevett gyakorlat, hogy az apa marad otthon a gyerekkel, miközben a nő karriert épít. Milyen lélektani, társadalmi hatása van a változó szerepmintáknak? Szakembereket faggattunk.

Vida László Itthon

Válás EU-módra: könnyebb, egyszerűbb

Tíz uniós tagállamban – köztük Magyarországon – egyszerűsödik az eltérő állampolgárságú házaspárok ma még igen bonyodalmas válása.

hvg.hu Plázs

A nők átvették a hatalmat?

A 21. századi házasságokra és az ezzel kapcsolatos problémákra hívja fel a figyelmet Keserue Zsolt legújabb munkája, az Oldáskényszer. A videóinstallációban szókimondó, markáns férfivélemények ébresztenek provokatív gondolatokat. És késztetnek vitára például arról, hogy beszélhetünk-e női hatalomátvételről. Új férfiszerepek születnek, de hogyan látja ezt a nő?

Árokba borultak a lopott autóval, amint kiszabadították őket, meglógtak volna

Árokba borultak a lopott autóval, amint kiszabadították őket, meglógtak volna

Roma jogvédők tiltakoztak Orosz Mihály Zoltán képviselő-jelölti indulása ellen

Roma jogvédők tiltakoztak Orosz Mihály Zoltán képviselő-jelölti indulása ellen

Népszava: a debreceni polgármester is az állami pénzből épült magániskolába íratta a gyerekét

Népszava: a debreceni polgármester is az állami pénzből épült magániskolába íratta a gyerekét

Egy Orbán Ráhelre nagyon hasonlító jelöltet indít az ellenzék Óbudán

Egy Orbán Ráhelre nagyon hasonlító jelöltet indít az ellenzék Óbudán

A kormány szerint megfelelő a gáz ára, nem tervezik csökkenteni

A kormány szerint megfelelő a gáz ára, nem tervezik csökkenteni

Kövér szerint az ellenzék polgárháborút akar

Kövér szerint az ellenzék polgárháborút akar