Spanyol kutatók a vizsgálatra önként vállalkozó férfiak megfigyelése révén nyert eredményeiket a Hormones and Behaviour szakfolyóiratban közölték. „A dühkitörés az érzelmi vihar mellett mélyreható változásokat is létrehoz az autonóm idegrendszerben, amely alapvetően szabályozza a szívműködést és a hormonrendszert. Mindezek mellett ilyenkor egyes agyterületek, elsősorban a homloklebeny és a halántéklebeny tevékenysége is felélénkül” – részletezte Neus Herrero, a kutatócsoport vezetője.

A Valenciai Egyetem szakorvosai 30 egészséges férfit vontak be a vizsgálatba. Azt az 50 mondatból álló szöveget használták megfigyelésüknél, amelyet ideggyógyászok dolgoztak ki mindennapi, dühítő helyzetek kifejezésére egyes szám első személyben. A kísérlet előtt, illetve a csúcshatás idején mérték a szívműködést, a vérnyomást, a tesztoszteron- és a kortizonszintet, és vizsgálták az agyféltekék aktivitását is.

A kutatók leírták, hogy a düh megrázó hangulati változáshoz vezet, és rosszkedvet okoz. Az érzelmi hatás mellett a szívműködés gyorsul, a vérnyomás és a tesztoszteron szintje emelkedik, a kortizoné viszont csökken. Ezek a hatások nem meglepőek, de a munkacsoport az idegrendszer vizsgálata során rájött, hogy dühös idegi állapotban az agy bal féltekéje aktivizálódik – az a félteke, amelynek működése a kedvező, vonzó érzelmek esetén válik fokozottá. Márpedig ez kifejezetten a közeledés vágyát jelzi, és nem a távolodásét.

„Amikor dühösek vagyunk, vizsgálatunk tanúsága szerint a bal agyi félteke válik aktívabbá, ami azt jelenti, hogy szeretnénk közelebb kerülni a düh okához, hogy megszüntessük – magyarázta a szakértő. – A düh lélektani háttere azért egyedülálló, mert rossznak érzékeljük, pedig igen gyakran az erős érzelmi kitörés lényege a közeledés vágya”.