szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A nevetés a legjobb orvosság: javítja a vérkeringést, valamint a szív- és érrendszert, erősíti az immunrendszert, de csökkenti a stresszt kiváltó kortizol hormon szintjét is. Akár nyolcvan izmunkat is mozgásba hozhatja, ha mosolyra fakadunk, ilyenkor pedig ugyanazok az agyi területeket aktivizálódnak, mint például a kokain használatánál.

Túl keveset, naponta csak 15 alkalommal – a gyerekek ezzel szemben naponta négyszázszor – nevetünk. Pedig a kacagás akár nyolcvan izmunkat is mozgásba hozhatja, és ugyanazokat az agyi területeket aktivizálja, amelyeket a kokain és a pénz birtoklása.

A nevetés természetével, folyamatával és hatásaival foglalkozó tudomány a gelotológia. Norman Cousins, laikus kutatási eredményei által kristályosodott ki a szociális és pszichoszociális tényezők szerepe az egészségmegőrzés és betegségmegelőzés terén. A 70-es években a Saturday Review író-szerkesztőjeként dolgozó Cousinsnál autoimmun betegséget diagnosztizáltak. Úgy vélte, hogy ha a stressz ront az állapotán, akkor a pozitív érzelmektől biztosan jobban lesz. Orvosa jóváhagyásával egy sor vicces filmet „írt fel magának”. Végül az állapota javult, Cousins pedig 1979-ben könyvformába öntötte élményeit, bestseller lett és egy új terület felé vezette a kutatókat: az integratív orvoslás (hagyományos és a modern orvoslás elemeit egyesíti) felé.

A nevetés iskolája. Tanulnunk kellene
©

A nem tudományos alapokat Cousins fektette le, de sok orvoskutató csapott le rá, többek közt Lee Berk a 80-as években. Korábbi munkáiban Berk és munkatársai felfedezték, hogy a vidám nevetés hatása meglepő. Két hormon: a béta-endorfin (a kedélyállapotot szabályozó vegyületek) és az emberi növekedési hormon (HGH, amely segít optimalizálni az immunrendszer működését) szintje 27 illetve 87 százalékkal növekedett azoknál a résztvevőknél, akik humoros filmeket néztek. Ezt a növekedést nem tapasztalták azoknál, akik nem néztek ilyen műsorokat. Egy másik tanulmányból az derült ki, hogy a vidám nevetés csökkentette három káros stresszhormon szintjét is: a kortizolét (stressz hormon), az epinefrinét (adrenalin) és a dopakét (a dopamin fő katalizátora), 39, 70 illetve 38 százalékkal. Ezen stresszhormonok krónikusan magas szintje rombolja az immunrendszert.

Fokozza a vérkeringést

Az elmúlt években több olyan vizsgálatot végeztek, amelybne azt vizsgálták, hogy bizonyos betegségekre hogyan hat a nevetés. Egy öt éven át tartó vizsgálatból, amelyet lábszárfekélyes betegeken végeztek kiderült, hogy a szívből jövő nevetés izgatja a rekeszizmot, fokozza a vérkeringést így gyorsítva a láb gyógyulását – vélik a Leedsi Egyetem egészségtudományi karának kutatói. A közlemény a British Medical Journal folyóiratban jelent meg.

A legjobb gyógymód a vénás betegek számára a megfelelő kórházi ellátás és a szívből jövő nevetés, a gyógyulás kulcsau gyanis a lábból a szív irányába való vérkeringésnek a gyorsítása – vélik a kutatók. Nagy-Britanniában 500 ezer ember szenved visszatérő lábszárfekélyektől, gyakori jelenség viszeres lábak és mozgási problémák esetén, kialakulását a túlsúly tovább növeli.

Korábbi vizsgálatok szerint a nevetés csökkenti a szívbetegségek előfordulási valószínűségét is. Vizsgálták a nevetés hatásait a cukorbetegség gyógyszeres kezelésében, a magass vérnyomás és magass koleszterinszint esetén is. Azok, akiknek napi 30 percet kellett nevetniük egy vicces film nézése közben, csökkent még a stresszhormon szintjük is.

Nem baj, ha mű

A nevetés vagy hahota jóga 15 éve létező ága a jógának. A gyakorlatok során a minden ok nélküli nevetést vegyítik a jógából ismert légző-gyakorlatokkal. Az elgondolás azon a felismerésen alapszik, hogy a szervezet nem tud különbséget tenni az igazi és a műnevetés között. A test mindkét esetben boldogsághormonok termelésével reagál.

A jóga e furcsa változatát már krónikus betegek gyógyításában is kipróbálták. A nevetés a testi tünetek mellett arra is jó, hogy szünetet tartsanak a gondolkodásban – vélekednek neurológusok. A Parkinson-kórban szenvedőknél például segíthet leküzdeni az izolálódástól való félelmet.

Fájdalomcsillapítás bohócokkal

Monica Culen, a Piros Orr Bohócdoktorok nemzetközi alapítványának alapítója és vezetője szerint minél magasabbak az elvárások és minél magasabb a civilizáció foka a társadalomban, annál komolyabbak és feszültebbek az emberek. Már Freud is felismerte, hogy a nevetés az életrevalóság feltétele – aki nem nevet többé, az az élettől a halál felé fordul. Ezt tapasztalják a kórházakban és szanatóriumokban végzett munkájuk során a bohócdoktorok is. A nevetés ugyanis nemcsak boldoggá tesz, hanem a fájdalmat is csillapítja. Erre a meggyőződésre alapozza működését az alapítvány.

Az első kórházi "bohócterápiás részleget" 1986-ban New Yorkban hozta létre Michael Christensen amerikai bohóc, amikor beteg testvérét látogatta meg egy gyógyintézetben. Azóta Európa több országában – többek között Ausztriában, Franciaországban, Hollandiában, Spanyolországban, Németországban, Svédországban, Szlovákiában, Új-Zélandon – alkalmazzák a gyógyító nevettetést. Magyarországon 1996-tól működik ilyen alapítvány.

Emeli a jó koleszterin szintjét

Cukorbetegeknél is vizsgálták a vidám nevetés hatását. A diabétesz egy anyagcserezavar, amely növeli a szívbetegségek, a vakság és más immunrendszeri, neurológiai és érrendszeri szövődmények kockázatát. Felfedezték, hogy a nevetés, mint megelőző terápia emeli a jó koleszterin szintjét és csökkenti a gyulladást.

A kutatás eredménye arra enged következtetni, hogy a nevetés, mint kiegészítő kezelés a cukorbetegeknél csökkentheti a stresszt és a gyulladásos válaszokat, továbbá emelheti a „jó” koleszterin szintjét. A szerzők szerint a vidámság csökkentheti a cukorbetegséghez kapcsolható keringési panaszok és a metabolikus szindróma mértékét. Ám további tanulmányok szükségesek az eredmények kiterjesztéséhez és tisztázásához.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Világ

A közös nevetés összetart

Az emberhez hasonlóan a csimpánzok nevetésének sem csupán az egyén szempontjából van jelentősége – derítették ki brit kutatók. Szociális szinten a kacaj szimpátiát közvetít, és fokozza a csoport összetartását.

MTI Tech

Az állatok is képesek a nevetésre, még a patkány is jót "röhög"

A felnőttek és a gyermekek egyaránt mosolyognak, ha öröm éri őket. Sőt még kacagnak is kitörő jókedvükben. A nevetés azonban német tudósok szerint egyáltalán nem csak emberi tulajdonság. A csimpánz például - vagy akár a patkány - szintén jót "röhög", ha a helyzet úgy hozza.

Mundruczó Kornél az SZFE-ügyről: A tanárok listája majdnem kommentálhatatlan

Mundruczó Kornél az SZFE-ügyről: A tanárok listája majdnem kommentálhatatlan

Az én hetem: Parti Nagy Lajos elmondja, beoltatná-e magát az orosz vakcinával

Az én hetem: Parti Nagy Lajos elmondja, beoltatná-e magát az orosz vakcinával

Halálra gázolt a vonat egy nőt Dorognál

Halálra gázolt a vonat egy nőt Dorognál