Egy reggeli hír szerint az MTA egyik doktora, László Ferenc egyetemi tanár halt meg egy hajnali balesetben, mégpedig úgy, hogy feltehetőleg stroke-ot kapott. Hirtelen szinte megvakulhatott, lehúzódott volna az út szélére, de már nem tudta irányítani az autót. Felesége beszorult, őt a kocsi mellett találták meg a dabasi tűzoltók. Helikopterrel a Mérey kórházba szállították, de már nem sikerült megmenteni.

"A stroke-ra, azaz az agyvérzésre jellemző, hogy a tünetek kialakulása hirtelen történik, akár néhány perc alatt kialakul" – mondta el megkeresésünkre Valikovics Attila, a BAZ Megyei Kórház II. Ideggyógyászat Stroke Centrum neurológusa. Kérdésünkre, hogy találkozott-e már hasonló esettel, igennel válaszolt, mondván, sajnos bármilyen helyzetben "beüthet" a baj. És előfordulhat, hogy a tragédia olyan gyorsasággal zajlik le, hogy az érintett környzete már nem tud rá reagálni. Pedig olyan betegségről van szó, amelynél életmentő a gyors felismerés, és az azonnali segítség. Ha a beteg három órán belül (a legújabb tapasztalatok szerint 4,5 óra is lehet) szakszerű ellátás kap, azaz vérrögoldást, akár tünetmentesen is felépülhet. És jól mutatja a statisztika is, hogy a szélütés csak 15-20 százalékban halálos, illetve az érintettek 30-40 százalékánál alakulnak ki maradványtünetek – leginkább bénulások, látás- és bezsédzavarok. A kárososdás mértéke attól függ, az agy melyik terüeltét érinti az érkatasztrófa.

Valikovics doktor szerint a stroke legfontosabb tünete féloldali végtagzsibbadás vagy akár bénulás, a hirtelen bekövetkezett látás-, illetve beszédzavar, illetve a nagyon erős szédülés. Persze, más tünetek is jelezhetik a bajt – nem törvényszerű, hogy ezek jelentkezzenek –, mint például a zsibbadt arcfél, a kettőslátás, a koordinációs zavarok vagy éppenséggel memóriazavar. Az is fontos, hogy akár már egyetlen jel is figyelmeztethet a stroke kialakulására.

Az állapot sokarcúságához az is hozzátartozik, hogy előfordulhat, a tünetek gyors lezajlása után látványos javulást mutat a beteg, de ebben az esetben is elengedhetetlen, hogy egy ideig orvosi megfigyelés alatt álljon a páciens, az esetlegesen visszatérő tünetek ugyanis súlyosabbak lehetnek, és a végleges bénulás sem kizárható.

Beszédzavar élő adásban

A stroke enyhébb változatára (átmeneti agyi keringészavar, TIA) nemrég élő adásban volt példa. A videó pedig az egész világot bejárta, amelyben a CBS2 riportere, Serene Branson a Grammy-díjátadó közvetítése alatt stroke-ot kapott, majd nemsokkal azután jobban lett. A csatorna később nem erősítette meg, hogy valóban stroke-ról volt szó, ám Nancy Snyderman, az NBC egészségügyi szerkesztője, aki maga is orvos, a Today című műsorban megerősítette, hogy a felvételen egyértelműen látszik, hogy valamiféle idegrendszeri eseményről van szó. Míg Daniel Labovitz neurológus a New York Timesnak nyilatkozva azt mondta: majdnem biztos benne, hogy stroke, esetleg a már említett TIA, ami enyhe stroke-nak minősül, látható a videón.

A Neurology egyik korábbi számában külön cikket szánt az enyhe stroke leírására, amely figyelmeztető jel lehet egy akár halálos kimenetelű szélütésnek. Mint írták, minden nyolc agyvérzésből egyet előz meg a „figyelmeztető” enyhe stroke. Ezesetben a tünetek kevesebb mint 24 óra alatt teljesen megszűnnek, ám nagy esély van arra, hogy csak egy nagyobb bajt harangoz be. Ezért fontos, hogy az enyhébb tüneteket mutató pácienst is sürgősségi ellátásban részesítsék.

Kampány a felismerésért

A Magyar Stroke Társaság korábban kampányt indított az egyre gyakoribb érkatasztrófák visszaszorításnak, a szélütést kísérő szövődmények csökkentésének érdekében. A tudatosításra azért is szükség van, mert itthon a harmadik haláloknak számít az agyvérzés miatt bekövetkezett halál: évente 30-40 ezer új stroke-os eset fordul elő és 18 ezren halnak meg szélütés következtében. Minden negyedik eset 60 év alatti embert érint. "Egyre gyakoribb azonban a fiatalkori agyvérzés, azaz 30-40 év alatti páciensek kerülnek be hozzánk, itt azonban örökölt tényezőkről ban szó" – mondta a neurológus.

Az agyiér-katasztrófa száz esetből 88-ban valamelyik agyi verőér elzáródásának következménye. Az agyszövetben azok a sejtek, amelyeket korábban az elzáródott ér látott el vérrel, oxigénnel és tápanyagokkal, működésképtelenné válnak, majd visszafordíthatatlanul elhalnak. Világszerte kutatócsoportok és gyógyszergyárak dolgoznak azon, hogy olyan kezelési lehetőségeket találjanak, amelyek javítják, sőt orvoslják ezt a problémát.