szerző:
Medipress
Tetszett a cikk?

A Wistar Intézet munkatársai felfedezték azokat a jelátviteli folyamatokat, amelyek fenntarthatják a vírusokkal szembeni azonnali aktív immunválasz lehetőségét.

Az immunrendszer az első találkozás után évekig, évtizedekig képes emlékezni a kórokozókra. Mindazonáltal az antitestek csak egy hónapig maradnak meg a szervezetben, a legközelebbi alkalommal azokat újra kell termelni. A Journal of Clinical Investigation oldalain közölt tanulmány, mely ezen, eddig nehezen értett biológiai szabályozásba való beavatkozás lehetőségét taglalja, akár újfajta (például influenza elleni) védőoltások kifejlesztéséhez vezethet. Ez azért is fontos lenne, mert minden óvintézkedés és védőoltás ellenére évente még mindig félmillióan halnak meg emiatt a fertőző betegség miatt.

Jan Erikson és munkatársai érdeklődési körében a hatékonyabb immunválasz állt, amennyiben a szervezet egy már ismert a kórokozóval találkozna. Munkájuk során felfedték azokat a fehérjéket, melyek fenntartják az immunsejtek antitest-termelését. Az idős egyének a legveszélyeztetettebbek az influenzafertőzés szempontjából, mégis a 2009-es H1N1-járványnál ők bizonyultak a legvédettebbeknek, ugyanis az immunrendszer emlékezett már a korábbi találkozásra. A tudósok ráadásul szerte a világon egy univerzális influenza-védőoltáson dolgoznak, melyet nem kellene évente ismételni.

Az antitestek megjelölik a behatoló kórokozót, ami arra ösztönzi az immunsejteket, hogy a fertőzött sejteket elpusztítsák. Az antitest-antigén kapcsolat létrejötte specifikus, melynek alapja, hogy a szervezet B-sejtjei igen változatos antigéneket termelnek. A fertőzés során az immunrendszer a kórokozóhoz kötődni képes antigént részesíti előnyben, az ezeket termelő sejtek kerülnek túlsúlyba. A kutatók rájöttek, milyen jelátviteli mechanizmusok szabályozzák ezt a folyamatot: a BLyS és az APRIL. Kísérleti egereken megfigyelték, hogy amennyiben az állatokat influenza behatásnak teszik ki, a BLyS és az APRIL szelektív gátlása csökkentette az antitestek elválasztását a tüdőben és a csontvelőben, ugyanakkor nem befolyásolta a lépben és a nyirokszövetben zajló antitest-termelést.

A BLyS és az APRIL fehérjék a TACI nevű proteinhez kötődnek, mely az antitest-termelő B-sejtek receptora. Ennek aktiválódása megnöveli a sejtek életidejét. Ismert, hogy a TACI gén hiánya, vagy mutációja immunhiányos állapothoz vezet, és ezek a betegek visszatérő légúti fertőzésektől szenvednek. Ezt támasztotta alá az a megfigyelés, hogy a TACI-hiányos egerek ugyan képesek bizonyultak arra, hogy az elsődleges immunválasz létrejöjjön, de nem maradtak fenn hosszabb ideig a vírusellenes antitestek. Ez alacsonyabb antitestszintet, és gyengébb immunválaszt eredményezett – főként a második, vagy többedik találkozás alkalmával.  

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!