A Szingapúri Nemzeti Egyetemen dolgozó Mikael Hartman által irányított kutatók Dánia, Finnország, Norvégia, Szingapúr, Svédország és Genf regisztrált emlőrákos eseteit vizsgálták meg 1970-is visszamenőleg. Az adatok szerint mintegy 460 ezer nőnél és 2700 férfinál állapítottak meg mellrákot. 

A férfiaknál nagyobb valószínűséggel terjedt át a betegség más testrészekre is mire felállították a diagnózist. Ők a nőknél kevesebb műtéti beavatkozáson és sugárkezelésen estek át, de a két nem egyenlő arányú kemoterápiás-, illetve hormonkezelésben részesült. A vizsgált időszakban a férfiaknak 72 százalékos, a nőknek 78 százalékos volt a túlélési esélyük a diagnózis felállítását követő öt évben. 

"A melldaganatos férfiak tovább halogatják az orvosi látogatást, mint a hasonló tüneteket észlelő nők" - hangsúlyozta a szakember. A Journal of Clinical Oncology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy a férfiaknál néhány hónapos eltérés van a tünetek észlelése és a betegség megállapítása között. 

Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet szerint a férfiaknál a hatvanas-hetvenes éveik környékén állapítják meg az emlőrákot. A betegség kialakulásának kockázatát növeli, ha a férfiak sugárzásnak vannak kitéve, vagy a megnövekedett ösztrogént szintet okozó májzsugorodással, illetve Klinefelter-szindrómával küzdenek. 

A nőknek a negyvenes-ötvenes éveiktől kezdődően ajánlják a rendszeres mammográfiás vizsgálatot, amelynek köszönhetően gyakran a tünetek jelentkezése előtt sikerül kiszűrni a rákot. A szűrésre vonatkozó útmutatók kidolgozását végző amerikai szerv azonban nem javasol rendszeres kivizsgálást a tünetmentes férfiak számára.