A vírus Brisbane egyik külvárosáról kapta a nevét, arról a helyről, ahol először izolálták 1994-ben. A kórokozó eredeti "gazdája" a fertőzött gyümölcsdenevér, elsősorban a lovakat betegíti meg, de komoly veszélyt jelent a fertőzött állatokkal, illetve azok tetemeivel érintkező emberekre is: influenzaszerű tüneteket okoz, a későbbiekben tüdőgyulladás és agyvelőgyulladás is kialakulhat. A betegség az esetek 60 százalékában halálos.

A kísérleti készítményt - az emberi immunrendszer egyik fehérjéjének mesterséges változatát - tavaly már alkalmazták egy 12 éves ausztrál kislánynál, akinek lova a Hendra-vírus miatt múlt ki. A készítményt, úgynevezett monoklonális antitesteket további klinikai vizsgálatoknak kell alávetni, mielőtt engedélyezik a forgalmazását.

A Texasi Egyetem kutatói Thomas Geisbert irányításával 14 sárgahasú szavannacerkóf majmot fertőztek meg Hendra-vírussal. Az állatok közül 12-nél alkalmazták az m102.4 nevű antitesteket, a terápiát különböző majmoknál a fertőzés után más és más időpontban kezdték el.

Mind a tizenkét majom túlélte a fertőzést, csupán a két kontrolállat pusztult el.

A készítmény, amely rátapadva a kórokozóra meggátolja annak bejutását a sejtekbe, hatékony lehet egy másik halálos vírus, a Nipah ellen is, amely a megbetegedettek 75 százalékának okozza a halálát.

A Nipah-vírust 1998-ban azonosították Malajziában, de felütötte fejét Indiában és Bangladesben is. A Nipah-vírus a jelek szerint könnyebben fertőzi meg az embert, mint a Hendra-vírus, ráadásul emberről emberre is terjed. A kórokozó, amelynek szintén a gyümölcsdenevér az eredeti "gazdája", agyvelőgyulladást, agyödémát és akut légzőszervi elégtelenséget okoz.