A kezdeti tiltások ellenére a XIX. században Európában is elfogadottá vált a dohány termesztése, a dohányzás, pipázás, tubákolás és szivarozás. Jean Nicot francia orvos a dohányleveleket sebek kezelésére, a dohánypor belélegzését pedig fejfájás megszüntetésére használta. Később azonban bebizonyosodott a levelek egészségkárosító hatása is, s a dohányméreg is a francia orvos tiszteletére kapta a „nicotin” nevet.

A nikotin a cigarettafüst legerősebb hatású összetevője, amely legintenzívebben a vérnyomás-, vércukorszint-, pulzusszám-emelkedés tüneteiben nyilvánul meg – mondja Potecz Györgyi, tüdőgyógyász. Az égő cigarettában közel 4 ezer vegyület keletkezik, a legismertebb a szén-monoxid. A belélegzett szén-monoxid csökkenti az egyes szövetek oxigénellátottságát, így növelve az érelváltozások, a vérrögképződés, a szívinfarktus és stroke kockázatát.

A dohányzás hatása. Évek múlva

Gizmodo

A dohányzás 43 rákkeltő anyagot tartalmaz, vagyis minden elszívott szállal növeljük a rákos sejtek megjelenésének esélyét. A súlyosabb betegségek elkerülésén kívül esztétikai okokból is érdemesebb a füstmentes élet mellett dönteni, elkerülhető például a korai ráncosodás, a fogak besárgulása és a rossz lehelet.

Mi tarthat vissza?

Nem könnyű azonban leszokni: egyes tanulmányok szerint a nikotin függőséget kiváltó hatása erősebb, mint a kokainé vagy a heroiné, mégis sok esetben már az elhatározásnál felülkerekedhetnek félelmeink.

Az elhízástól való félelem tarthat vissza, például. A nikotin valóban felgyorsítja a természetes anyagcserét, így ennek hiányában a fokozott táplálékbevitel zsír formájában raktározódik. Ennek kiváló ellenszere, ha a leszokás egyben életmódváltást is jelent és a füstmentes életvitelt rendszeres mozgással párosítjuk. Bizonyos ételek elhagyása mind a testsúly megőrzésének érdekében, mind pedig a kísértés ellen hatékony lehet. A kávéfogyasztás mellőzése, az édességek, a nassolás kerülése csökkentheti a cigaretta utáni vágyat.

Az is visszatartó erő lehet, hogy a barátok hatására később úgyis visszaszoknánk. A dohányzásról való leszokást sok esetben valóban nem könnyíti meg a baráti társaság, akik hajlamosak figyelmen kívül hagyni elhatározásunkat. Érdemes ezért őket is rábeszélnünk, hogy hagyjanak fel káros szenvedélyükkel, azonban ha ez mégsem sikerül, kérjük szakember segítségét! Dohányzásról leszoktató kezeléseken olyan csoportok tagjai lehetünk, akik ugyanazokkal a nehézségekkel birkóznak meg, így könnyebb a tapasztalatok átbeszélése, egymás támogatása.

"Ha leszokom, feszültebb leszek" – sokan így érzik, de valójában a nikotin a stimulánsok közé tartozik. Felgyorsítja a szervezet működési folyamatait és szaporábbá teszi a szívverést. Szakszerű segítség mellett hozzájuthatunk azokhoz a gyógyszerekhez, táplálékkiegészítőkhöz, amelyek segítségével a leszokás okozta stressz és a dohányzás káros hatásai is csökkenthetőek.

Tizenötév múlva: újjászületés

AP

A füstmentes élet előnyeit már pár perccel az utolsó elszívott szál után érezhetjük. Öt perc múlva például nő a szív oxigénnel való ellátottsága, húsz perc után csökken a pulzusszám és a vérnyomás, emelkedik a végtagok hőmérséklete. Egy nappal később csökken a szívinfarktus veszélye, míg a szervezet fizikai terhelhetősége nő. 48 óra elteltével javul az íz- és a szagérzékelés, megszűnik a lehelet dohányfüstszaga. Az agyvérzés veszélye három hónap után csökken, ahogy a köhögés is alábbhagy.

Kilenc hónap után az egykori dohányzás már nem veszélyezteti a születendő gyermeket. Egy évvel később a szívinfarktus és a gyomorfekély veszélye a dohányosokéhoz képest a felére csökken. Öt év múlva a műtéttel nem gyógyítható tüdőrák valószínűsége a felére csökken, míg tíz év távlatában a tüdőrák és más daganatok valószínűsége ugyanolyan, mint a nemdohányzóknál. Tizenöt év elteltével a szívinfarktus kockázata is megegyezik a nemdohányzók esélyével.