A citrom nem helyettesíti a kemoterápiát

Nyelvtani hiányosságok és fordításbeli tévedések sem akadályozták meg annak a körlevélnek a terjedését, amely a citromot ruházta fel hihetetlen gyógyító erővel - többek között 10 ezerszer erősebbnek a kemoterápiánál. A körlevél valós és hamis információk egyvelege: az igaz ugyan, hogy a citrom és más citrusfélék tartalmaznak olyan összetevőket, amik bizonyos körülmények között rákellenes tulajdonsággal bírhatnak, ennek ellenére azt mondani, hogy a citrom általános rákgyógyító erővel bír, megöli a rosszindulatú sejteket, és eredményesebb a kemoterápiás kezelésnél, túlzás – egyben felelőtlenség.

Ne lájkoljuk a rákbeteg gyermekekről szóló felhívást

AP

Hányszor találkoztunk már olyan körlevéllel, felhívással, amelyek továbbküldésével, netán lájkolásával rákbeteg gyerekeknek gyűjthetünk pénzt? Nos, ismét elmondjuk, a Facebook továbbra sem fizet jótékony célokra – ha segíteni akar valakin, biztos nem ilyen akciókkal tenné –, így jó lenne már leszokni ezekről a levelekről. Meggyőződésünk, hogy igen károsak ezek a csatolmányok. Azon kívül, hogy időpocsékolás, könnyen válhatunk csalók áldozataivá, lejárathatjuk magunkat, de tönkretehetjük a levélben szereplők életét is. Miről is ismerhetjük fel a álfelhívást? Gyanús jel lehet például a többsoros címlista, a helyesírási hibák, a nagy betűk, a rengeteg felkiáltójel, a nem releváns források, ahogy a gyenge minőségű fotó is.

A spárga mindent helyettesítő rákgyógyszer

A spárga rákmegelőző és -gyógyító szerepéről szintén egy neten keringő levél számolt be, konkrét példákat felhozva a növény hatására. Noha valóban számos értékes anyag van a spárgában, de rákmegelőző hatását még nem igazolták tudományosan. "Anyám pépesített egy adag spárgát és 4 evőkanállal vett be belőle reggel és 4 evőkanállal később a nap folyamán. Ezt egy hónapig csinálta. Egyébként kemo tablettákat szed a 3-as típusú tüdőrákra. A rákos cellák száma 386-ról 125-re csökkent az elmúlt héten" – olvasható többek között a már évek óta keringő levélben. A Snopes.com legendavadász oldal szerkesztői nem találtak semmi fogódzót: nincs forrásként feltüntetett cikk, de még a levél aláírójáról sem sikerült semmit kideríteni. Ennek hiányában viszont a csodás felépülésről szóló történetet nem lehet másképpen kezelni, mint egy mendemondát.

A rákot nem kórokozók terjesztik

A Hiszed, mi? blog is foglalkozott a témával, miszerint igaz-e, hogy a rákot nem kórokozók terjesztik. Mint írják, vírusok és baktériumok is okozhatnak rákot. A rák kialakulásánál a dohányzás és a táplálkozási szokások után a harmadik helyen a fertőző kórokozók állnak. A humán papilloma vírusok (HPV) például a méhnyakrákért, az emésztési rendszerben lévő helicobacter pylori baktérium a gyomorrákért, míg a hepatitis B-vírus a májrák kialakulásáért tehető felelőssé. A rák azonban nem fertőző betegség, de vírusok és baktériumok is elősegíthetik kialakulását.

Mellrák: nincs mindig csomó

A nők körében vezető haláloknak számít a mellrák, mégis gyakoriak az ezzel kapcsolatos tévhitek. Egyik például az, hogy a rákos sejtburjánzás mindig csomó formájában jelentkezik. A mellrákkal diagnosztizált betegek körülbelül 10 százaléka nem tapasztal csomókat, fájdalmat vagy más jeleket. A megjelenő csomók közül pedig 80-85 százalék jóindulatú. Ettől függetlenül bármilyen tartósan megmaradó csomó vagy tünet megjelenésekor orvoshoz kell fordulni. Tünetei közé tartozik a kitapintható csomó vagy megkeményedés a mellben, illetve a hónalj környékén, a mell vagy a bimbó érzékenysége, alakjának megváltozása, váladékozás, valamint vörös, duzzadt vagy hámló bőr.

Nem mindig gyötrő a kemoterápia

A rák kezelésére többféle mód van, de egyik leggyakoribb a kemoterápia, amelytől azonban nem kell annyira rettegni, ugyanis nem igaz, hogy a kezelés mindig meggyötri a beteget. A terápia során bevetett gyógyszerek nem csak a daganatos, hanem az egészséges sejtekre is hatnak, így valóban számolni kell kellemetlen mellékhatásokkal – például hányás, hasmenés, étvágytalanság, bőrpanaszok –, de ahogy a különféle gyógyszereknek is más a mellékhatásuk, úgy a betegek sem egyformán viselik a kezeléseket. Sokan például szinte észre sem veszik a kellemetlenségeket, némi pihenés után folytatják a mindennapi tevékenységüket. De a szervezet általános állapotától is függ, hogyan reagál valaki a gyógyszerekre. De a legfontosabb, hogy a mellékhatások többnyire csillapíthatók, ezért azokról mindig be kell számolni a kezelőorvosnak.