Áradt a felgyorsult Tisza és mindent letarolt
A magyarországi kihalt falvakról szóló sorozat egyik legkülönlegesebb túrája, amolyan Tüskevár-érzés volt, amikor Tiszahalász emlékei után kutattunk.
A szegedi egyetem egykori professzora és rektora, Szent-Györgyi Albert 75 esztendeje kapott nobel-díjat, ebből az alkalomból rendezték a konferenciát.
Az influenzavírus folyamatosan változtatja genetikai összetételét, nagy a változékonysága, új és új vírusok jönnek létre. "Főként a sertésekben és a vízimadarakban felbukkanó vírusokra kell odafigyelni" - hangsúlyozta az ausztrál születésű tudós.
Doherty, aki máig egyetlenként állatorvosi diplomával nyerte el 1996-ban az orvosi Nobel-díjat, az év három hónapjában az Egyesült Államokban a memphisi St. Jude Gyerekkórház immunológiai részlegét irányítja, az év többi részében pedig a Melbourne-i Egyetemen tevékenykedik.
Mint elmondta, mindkét kutatócsoportja a fertőzések kezdeti szakaszával foglalkozik, azt vizsgálják, hogy mi zajlik a szervezetben közvetlenül a vírusfertőzés után.
Túry Gergely
Peter C. Doherty adott elsőként választ arra, hogyan ismeri fel a szervezet a saját, vírussal fertőzött sejtjeit. Kitüntetett kutatótársaival azt vették észre, hogy az úgynevezett T-sejtek, az immunrendszer nyirokeredetű sejtjei a szervezet számára idegen vagy káros antigéneket különleges módon érzékelik. A T-sejtek úgy ismerik fel a szervezet számára idegen anyagokat, hogy az egyes sejtekben földarabolódott fehérjék darabjait a saját sejtfelszíni fehérjéik, struktúráik mellé kirakják.
Az immunrendszer működésének kulcsa, hogy a szervezet felismerje a saját magában képződött kóros sejteket, például a daganat bizonyos fehérjetermékeit, amelyeket el kell tüntetni. A T-sejt eredetű felismerésben nem magát az idegen anyagot, hanem annak feldolgozott "termékeit", a peptideket azonosítja a T-sejt, a végeredmény azonban ugyanaz: a szervezet számára káros anyagok – vírusok, daganatok – elpusztítása.
Doherty eredményei nyomán egyre jobb daganatellenes készítmények születtek annak köszönhetően, hogy az immunrendszer működését jobban megértették a kutatók.
A 71 éves kutató örömmel szólt a szegedi középiskolásokkal való hét eleji találkozójáról. "A diákok udvariasak, jól felkészültek és nagyon lelkesek voltak, tanáraik láthatóan elkötelezettek, és az is látszott, hogy büszkék intézményükre, ezért nekem is megtiszteltetés (a védnökség)" - mesélt gimnáziumi laboratóriumi látogatásáról az ausztrál tudós, aki a Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium biológiai laboratóriumának védnöke lett.
