Az UNSCEAR éves ülésén előterjesztett jelentés az eddig rendelkezésre álló adatok és tanulmányok átfogó tudományos elemzésével foglalkozik. Az UNSCEAR eddigi megállapításai szerint az atomerőműben dolgozó és az első elhárítási munkálatokban részt vevő munkások nem szenvedtek egészségügyi károsodást, annak ellenére, hogy sugárzás érte őket a bőrfelületükön.

Hat munkás sérült meg, illetve halt meg a baleset óta, de nem találtak összefüggést ezek között az esetek és a sugárzás között. A sérülések többségét nem radioaktív fizikai behatás, illetve hőhatás okozta. A tavaly márciusi 11-i baleset és 2012. január vége közötti időszakban összesen több mint húszezer munkás vett részt a kárelhárítási munkálatokban. Hat munkást ért 250 millisivertnél magasabb sugárzás, 167-et száz millisievertnél magasabb.

Az ENSZ-bizottság szakértői az eddigi munka során a már megjelent tudományos elemzések, tanulmányok összegyűjtésére és elemzésére összpontosítottak. "Szükség van az adatok tudományos elemzésére, hogy megértsük, milyen jelentőségű a kockázat, hogy mely adatok helyesek és melyek nem" - mondta Wolfgang Weiss, a bizottság elnöke egy sajtótájékoztatón a bécsi ENSZ-központban.

AP / Yoshikazu Tsuno

Hangsúlyozták, hogy az elemzés még nem zárult le. Részletesen elemzik a lakosság egészségére és a környezetre gyakorolt hatást, és tovább vizsgálják a munkások egészségi állapotát. "A munkások esetében a legnagyobb a kockázat" - mondta Weiss.

Az előzetes jelentés megállapítja, hogy a japán hivatalos szervek által a légköri szennyezésre megadott becslések helytállónak tekinthetők. A bizottság ezeket az eredményeket további, meteorológiai adatokkal veti össze, hogy pontosabb képet kapjon. A tengervíz szennyezésével, a nem emberi szervezetekre és a Japánon kívüli területekre gyakorolt hatással ugyanakkor csak kevés elemzés foglalkozott eddig. Az UNSCEAR ezen a területen önálló elemzést folytat majd. 

Az értékelések elkészítésére az ENSZ közgyűlése adott felhatalmazást tavaly. A végleges jelentés várhatóan a jövő év végén készül el. A munkába több mint hetven szakértőt vontak be. Japán hivatalos szervek, nemzetközi szervezetek és más ENSZ-tagállamok hivatalos adatait, valamint független elemzésekben használt adatokat vesznek alapul. Az UNSCEAR hasonló elemzéseket készített a csernobili atomerőműben történt baleset következményeiről.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdai közleménye szerint Fukusima prefektúra két településén, amelyeket viszonylag magas sugárszennyezés ért, a helyi lakosság 10-50 millisievert (mSv) sugárzást kapott az atomreaktort ért balesetet követő egy évben. A prefektúra más részein a dózis 1 és 10 mSv között mozgott, Japán egyéb régióiban pedig 0,1-1 mSv között. 

"Az evakuálás előtt ennél nagyobb sugárzás is érhette az embereket, de ennek a megbecsléséhez pontosabb adatokra van szükségünk a most elérhetőknél" - hangsúlyozta a WHO. A rákos megbetegedés valószínűségét 100 mSv feletti sugárzás növeli, akut sugárbetegség kialakulásához pedig 1000 mSv dózis szükséges.