Biztonsági emberek vették át az irányítást több napra az egyik dunaújvárosi erőműben
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
Szellemvárossá lett a Beelitz-Heilstätten-i kórház, ahol 1916-ban Adolf Hitlert is kezelték - számolt be a Múlt-kor történelmi portál, amely fotókat is közölt az épületről.
Rozsdás ágyak, kúszónövényekkel befutott, graffitis falak, málladozó festék – így néz ki a gigantikus Beelitz-Heilstätten-i kórház, ahol Adolf Hitlert is kezelték, és amelyet a német újraegyesítés után hagytak magára - számolt be a Múlt-kor történelmi portál.
A hatvan épületből álló komplexumot a 19. század végén kezdték építeni, s eredetileg a tuberkulózisban szenvedő betegeket gondozták falai között. Az első világháború idején a Beelitz-Heilstätten (Beelitz-szanatórium) egy részéből hadikórház lett, 1916-ban itt ápolták többek között a somme-i csatában megsérült Hitlert is.
A portál emlékeztet: a második világháború idején a szövetségesek számos épületet lebombáztak, majd a szovjet Vörös Hadsereg szállta meg, s egészen 1990-ig szovjet katonai kórházként funkcionált. Hitler mellett itt kezeltette magát Erich Honecker német kommunista vezető, az NDK államtanácsának elnöke is, aki májrákja miatt vette igénybe a friss levegője és a Berlinhez való közelsége miatt csodált komplexumot.
A szovjet csapatok kivonulása (1994) után próbálták privatizálni az épületet, de ez nem sikerült. Egy részét a Parkinson-kórban szenvedőknek tartották fenn, de azt is csak 2000-ig, aztán a komplexum szellemvárossá lett.
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
Az M1-es autópálya és Esztergom között tervezett M100-nak 2021-ben egyszer már nekifutottak.
Két óra alatt sikerült lehozni a férfit.
Megvédte a kormány egyedi döntéseit a külügyminiszter.