Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika docense felhívta a figyelmet arra, hogy a gyakori jelenség gyorsan, néhány perc alatt alakul ki, pár óra alatt el is múlik, nagyon hasonlít a szúnyogcsípésre.

Több oka is lehet, a legáltalánosabb a külső melegre (meleg urticaria), hidegre (hideg urticaria) vagy éppen fizikai munkára megjelenő apró kiütés (ún. kolinerg urticaria). A bőrgyógyász szerint a csalánkiütés okát azért is nehéz kideríteni, mert nem allergia, így ugyanolyan körülmények között egyszer jelentkezik, egyszer nem.

Sokan szenvednek a csalánkiütéstől, a betegek egy részénél nem is sikerül feltárni a kiváltó okot, hiszen a tünetek nemcsak külső hatásra, hanem a szervezetben lévő állandó gyulladás – például fog- vagy mandulagyulladás – miatt is jelentkezhetnek.

A gyulladás ugyanis áthangolja az immunrendszert, fokozhatja a hisztamin termelést, így a kiütéses hajlamot. Ilyen esetekben alapos labor-, gócvizsgálatot kell végezni. Gyakran tévesztik össze az ételallergiával, ugyanis ha valakinek epegyulladása van, evéskor jelentkezik. Dr. Wikonkál Norbert szerint még ha a kiváltó okot gyakran nehéz is megtalálni, a betegség tünetei könnyen kezelhetőek gyógyszerrel: antihisztamin szedésével.

A csalánkiütés nemcsak tüneteiben hasonlít a szúnyogcsípéshez, ugyanaz a folyamat játszódik le a szervezetben: valamilyen (hideg, meleg) külső hatásra hisztamin szabadul fel, ez erek áteresztő képessége megnő, folyadékkiáramlás következtében a bőrön duzzanat jelentkezik, meleg tapintású lesz és kipirul.

A test bármelyik táján megjelenhet, apró méretűtől tenyérnyi kiterjedésű foltok is kialakulhatnak. Esetenként viszkethetnek, ha pedig kiterjedtebbek, akkor égető érzést is okozhatnak, akár a közérzet is romolhat. Súlyos esetei is előfordulhatnak, az erre hajlamosoknál edzés, úszás közben akár ájulásos rosszullét is jelentkezhet, ha a vérnyomásuk hirtelen leesik.