„Az igazi férfiban van valamilyen tartózkodás” – Márai szerint ebben a titokzatos elzárkózásban rejlik a férfiak hatalma, amivel a nők fölött uralkodnak. "Eddig, kedves és ne tovább. Itt, a hetedik szobában, egyedül akarok maradni."

A férfiassághoz kapcsolt képzeteink miatt a férfi az a lény, akinek nincsenek problémái az egészségével, főleg nem a férfiasságáért és az ágyban nyújtott teljesítményéért közvetlenül felelős területekkel. Ha pedig van is, az valami igazán szégyenletes, titkolnivaló dolog, amiről nem beszélünk, nem veszünk róla tudomást, a szőnyeg alá söpörjük. Inkább csendben szorongunk.

Tesztvizsgálat készül a prosztatarák szűréséhez

MTI / Balaton József

Félni pedig van mitől, csak éppen nem a megszégyenüléstől. Ma már pontos adataink vannak arról, hogy évente közel 4500 férfit diagnosztizálnak prosztatarákkal, közülük körülbelül 1500-an vesztik életüket a betegségben, mert kihagyják a legtöbb férfi számára a horrort és a fájdalmat (alaptalanul) felidéző éves prosztata-szűrővizsgálatot. Holott ez a szám sokkal alacsonyabb is lehetne, mert az időben felismert betegséget meg lehet gyógyítani. Így

Magyarországon a prosztatarák a harmadik-negyedik helyet foglalja el a férfiak rosszindulatú daganat miatti halálozásában.

A prosztaták különösen alattomos, de vannak jó tulajdonságai is

„A prosztatarák különösen alattomos betegség, mert az esetek jelentős részében sokáig nem produkál tüneteket” – magyarázza Kardos Róbert urológus-onkológus. A szakember szerint könnyen előfordulhat, mire tüneteket észlel valaki, a daganat már nem távolítható el: „a későn elénk került prosztatarák sok esetben már annyi áttétet képzett a csontban és a szervezet különböző részein, hogy már csak a daganat okozta tüneteket tudjuk kezelni, de az előrehaladott prosztatarák már nem gyógyítható meg.”

Ezzel szemben a statisztikák azt mutatják, hogy a prosztatarák tünetmentes stádiumában, idejében felfedezve kilencven százalékban gyógyítható. „Az orvostudomány ma már nagyon felkészült és hatékony a különböző prosztatarákos állapotok korai felismerésében, kezelésében és gyógyításában. Míg a rák bizonyos típusainál a beteg életét a kezelésekkel maximum egy-két évvel tudjuk meghosszabbítani, addig a  korai stádiumban felfedezett prosztataráknál akár tizenöt éves túlélést is tudunk biztosítani” – árulta el Kardos Róbert.

Ehhez persze szükség van ahhoz, hogy a férfiak ebben partnerek legyenek, vagyis rendszeresen járjanak szűrővizsgálatokra, hogy a szakemberek a betegséget időben felismerjék. Mivel a megelőzés egyetlen lehetséges útja a rendszeres szűrővizsgálat, ezért a magyar orvosok az Európai Urológus Társaság ajánlásait követve azt javasolják, hogy az ötven év feletti férfiak évente jelentkezzenek be az urológusnál prosztatavizsgálatra, mert a betegség elsősorban az 50-75 éves férfiakat érinti, ezen belül a leginkább a 60-70 közöttieket.

Romics Imre, a Semmelweis Egyetem urológus professzora azt ajánlja, hogy ha a felmenők közt volt prosztatarákos beteg, akkor már negyvenöt éves kor felett érdemes szűrővizsgálatra menni. „Míg a rákos megbetegedések nyolcvan százalékánál nincsen közvetlen genetikai összefüggés, addig a prosztatarák esetén háromszoros-négyszeres az előfordulás aránya, ha a prosztatarák apai ágon kimutatható” – mondja Kardos Róbert.

Nem jár fájdalommal

Kardos Róbert szerint tipikus, hogy a férfiak pánikszerűen megjelennek a rendelőjében, miután az egyik barátjuknál, rokonuknál, kollégájuknál prosztatarákot diagnosztizálnak. „Sajnos sokan nem is jönnek többet, miután kiderítettük, hogy semmi bajuk, pedig a rendszeres szűrővizsgálat a megelőzés kulcsa. Romics Imre úgy látja, hogy a férfiak nem feltétlenül prűdebbek, mint a nők, inkább arról van szó, hogy eddig kevésbé terjedt el a köztudatban a prosztatarákszűrés jelentősége a nőknek szóló citológiai vizsgálatokhoz és a mellrákszűréshez képest.

„Ha valaki mégis attól félne, hogy a prosztatarák-szűrővizsgálat kínos és elviselhetetlenül fájdalmas, annak elárulom, hogy az urológiai vizsgálat csupán néhány percet vesz igénybe, a fenékbe nyúlás pedig egyáltalán nem jár fájdalommal, maximum a PSA-vizsgálat, vagyis a vérvétel lehet kellemetlen annak, aki retteg a tűtől” – mondja az urológus professzor. „Ezek a kis kellemetlenségek egyáltalán nincsenek arányban azzal, amit a beteg nyerhet velük."

Az igazi férfi szerintem az, aki rendszeresen ellenőrizteti magát, az igazi nő pedig az, aki aggódik a párjáért, és elküldi szűrővizsgálatra.

Ugyanakkor az urológusok azt tapasztalják, hogy az elmúlt években sokat változott a férfiak hozzáállása, mérhetően pozitív irányba, főként a prosztatarák-szűrővizsgálatok fontosságát kiemelő kampányoknak köszönhetően.

Ezek egyike a novemberi „bajuszos” akció, a nem rég véget ért Movember. Az Ausztráliából indult kezdeményezés a civil lendületnek köszönhetően hat éve már Magyarországon is jelen van, sőt, évről-évre egyre több fiatal és idősebb férfit mozgat meg.

A kezdeményezés lényege, hogy a részt vevő férfiak novemberben egy teljes hónapra félreteszik a borotvát és világszerte megnövesztik bajszukat. Teszik mindezt azért, hogy ráirányítsák a figyelmet: a férfiaknak is törődniük kell egészségükkel, és szembe kell nézniük az egyik legelterjedtebb férfibetegséggel, a prosztatarákkal. A hasonló kampányok szervezőinek nincs könnyű dolga, mert könnyen előfordulhat, hogy a halálozási arányokkal és statisztikákkal való riogatás és a félelemkeltés könnyen a visszájára fordul, és még nagyobb elzárkózást vált ki a férfiakban.

A Movember aktivistái éppen ezért igyekeznek világszerte jó hangulatú, közvetlen, humoros hangvételű rendezvényekkel és megmozdulásokkal megszólítani a férfiakat. Ezért is lehet a prosztatarák kampány jelképe a bajusz, a „kitűző”, amit büszkén visel novemberben tulajdonosa, akárcsak a mellrák kampány támogatói a szívük fölé tűzött rózsaszín szalagot.