Az előző hírlevél óta egyetlen olyan dolog történt, ami talán egyesített minden Európa ezen területén élőt: tök meleg lett. Jó dolog tudni, hogy még van, amiben mindenki egyetért. Erősen nyári, zeneajánlós és koncertheavy hírlevél következik.
Mi az a Nemzeti Gárda, amit Trump mozgósított? Mivel bosszantja egymást Észak- és Dél-Korea? Miért írja elő Szíria és miért akarta betiltani Franciaország a burkinit? Hogyan lett ínyencség az éticsiga és az osztriga? Milyen bizarr tárgyakat vehetünk a bizarr filmeket készített David Lynch örökségéből? Itt a friss Kilátó.
Sem a belső, sem a külső hiányt nem lehet a végtelenségig hizlalni, az amerikai költségvetést a világjárvány óta nem sikerült pályára állítani – az eddig látott reakciókkal pedig nem várható kielégítő eredmény. Bukovszki András elemző írása a Macroscope-ban.
A gazdaság működése és működtetése rendkívül komplex dolog, talán hasonlítható egy óriási zenekarhoz is. Ahogy a jó koncerthez elengedhetetlen a karmester, úgy a gazdasághoz is szükséges a megfelelő irányítás. Olyan koncerten még nem voltam, ahol a karmester időnként arrébb lökte a zongoristát, vagy kitépte a hegedűt a hegedűs kezéből, hogy megmutassa, hogyan is kell ezt csinálni.
Régen azért nem volt hőségriadó június elején vagy szeptemberben – emlékezhetünk. Vagy csak az idő szépíti meg az emlékeket? Megérte visszakeresni a régi számokat: nemhogy a 30-40 évvel korábbihoz, hanem a 2010-es évekhez képest is romlott a helyzet.
A Lego, a Netflix és a Narayana Health mesteri szinten sajátították el azt a képességet, hogy egyszerre tudjanak innoválni és optimalizálni, miközben a digitális megoldásokat is beépítették a stratégiájukba, kultúrájukba és működésükbe. Ezt a szervezeti készség a multidextrikusság.
Németország lehet az USA helyett az európai biztonság szavatolója, az orosz–ukrán háború vége után évtizedekbe telik majd a fel nem robbant lőszerek ártalmatlanítása, tovább olvadnak a gleccserek, miért fontosak a mesék, és egy új kutatás eredményei az alvásmegvonás súlyos következményeiről. Hírek az elmúlt hétről a nagyvilágból – friss Kilátó hírlevél.
A világjárvány óta velünk él a HO, ennyi idő után érdemes feltenni bizonyos kérdéseket. A csapatod virágzik a home office-ban, vagy csak túléli a mindennapokat? A rugalmas munkaidő javítja a fókuszt, vagy felborítja a munka-magánélet egyensúlyt? Ha eltűnik az iroda, mi lép a helyébe – és hogyan hat ránk mindez?
Járom a TV stúdiókat ebben a három éve tartó, kis magyar kvázi-recesszióban. Mi a baj a magyar gazdasággal? – szól a kérdés. Hol a növekedés? Miért itt nagy az infláció? Mit kéne tenni, hogy jobb legyen? Miért nem tesszük? Az évek alatt az elemző elfáradt, a téma kiüresedett, a szó elszállt. De az írás talán megmarad, úgyhogy egyszer még nekidurálom magam.
Ugyan az Európai Unió Bíróságának (EUB) április végén kihirdetett ítélete az úgynevezett AxFina-ügyben ismét ráirányította a figyelmet a magyar joggyakorlat hiányosságaira, de a devizahiteleseknek nem sok reménye maradhat a parlament múlt keddi döntése után. E heti írásomban az EUB új és korábbi döntései mellett a devizahitel-válság egészéből vonom le a tanulságokat.
Egész életemben azt hallgattam, hogy drámai vagyok, „túl sok”, számoljak el tízig, ne lángoljak, mert kiégek, ne éljem bele magam, mert csalódni fogok. Legyek diplomatikus, tiszteljem a hierarchiát, stb. Aztán egy orosz független csatorna főszerkesztőjével interjúztam, megkérdeztem mit ajánl a magyaroknak, hogyan ne kerüljünk a putyini útra. „Legyetek drámakirálynők” – válaszolta. És én azt hiszem megértettem, hogy erre az időszakra készültem egész életemben.
Donald Trump megfékezné Irán nukleáris programját, ami hat évtizede amerikai segítséggel, békésnek indult. Ukrajna és Oroszország hadifoglyokat cserélt, akikkel a történelem során gyakran bántak brutálisan. III. Károly angol királynak írt beszéddel üzent Kanada Trumpnak. Venezuela kormányzót nevezett ki olyan területre, ami nem is az övé. Az űr mélyén is hallani majd a Kék Duna keringőt. Friss Kilátó hírlevél.
Mi egy parkolóhely értéke? És a lakhelyé? Lehet érzelemmentesen dönteni? Ki mellé áll a közgazdaságtan? A friss hírlevélben, a fokozódó világban mi most a fokozódó urbanizációs helyzettel foglalkozunk.
Egész jók voltak a magyar születésszámok másokhoz képest, egész tavalyelőttig, aztán megindult a zuhanás. A várható élettartam nálunk az egyik legalacsonyabb, és sok más országgal ellentétben ide csak kevés külföldi jön letelepedni.
Donald Trump, felrúgva a diplomácia szabályait rendre vendégei megalázására használja ki a Fehér Házban rendezett találkozókat, ám az áldozatok tanulnak és visszavágnak. A németek sem hagyják magukat, céljuk, hogy övék legyen Európa legnagyobb hagyományos hadserege. És talán az emberiség is visszavág a ráknak, új módszerrel kezeik a súlyos betegségben szenvedőket. Heti Kilátó.
A pszichológiai biztonságot sokan értik félre: nem csupán azt jelenti, hogy lehet hibázni, hanem azt is, hogy merünk szólni, amikor baj van – akkor is, ha amúgy mindent jól csinál a vezetőnk. Mi történik, ha elvileg minden rendben van, mégsem hangzik el az igazság? // A nyári időszak alatt a hírlevél legjobbjait olvashatjátok teljes egészében újra.
A helyzet nagyon egyszerű: se az országra kötelező nemzetközi emberi jogi kötelezettségekkel, se az Európai Unió jogával, de még a szerencsétlen alaptörvénnyel sem összeegyeztethető a „a közélet átláthatóságáról szóló törvény” a jelenlegi formájában. Ha mégis elfogadják, azért akad pár jogi lehetőség az ellenállásra.
Persze a kvótanőséget is ki lehet maxolni, kvótának lenni – mondjuk – több, mint láthatatlannak lenni. Ez is egyfajta privilégium? És ha az, akkor hálátlan vagyok?
