„Te egy alma vagy” – mondja Erlend Loe norvég író Doppler hazatér című, 2017-es könyvében az apa a furcsa alakokkal randizgató kamaszlányának, csak úgy, tévénézés közben. A párbeszéd apa és lánya között így folytatódik:

„Miért mondod ezt?”; „Azért. Csak úgy mondom. Mert alma vagy. Valakinek meg kell mondania. Egy csodás, piros, fényes alma vagy. De amikor valaki beleharap egy almába, elkezdődik a rothadás. Akkor megbarnul, fonnyadt lesz. És kicsivel később már nem is ízlik annyira.”

Írói túlzás vagy tudományos értékű megfigyelés? Olvassuk el a magyar felnőtt nő, Anna történetét: „Apám nagyon szeretett, de amikor kamasz lettem, ostobán viselkedett. Nem akart elengedni otthonról, csak hazudozva találkozhattam férfiakkal. Az eredmény? Még felnőttkoromban is görcsbe rándult a gyomrom, amikor a leendő férjemmel találkozgattunk. Az önbizalmam nulla volt, pedig csinos nő voltam. Azt gondolom, hogy az apám rosszallása elég volt ahhoz, hogy évekre elbizonytalanodjak.”

Anna példája nem egyedi. Caroline Payne-Purvisnek, a Floridai Egyetem munkatársának 2014-es beszámolója mintha csak Annáról és a sorstársairól szólna. Kutatásában tizenéves lányok szexuális életét, ezen belül is rizikómagatartását vizsgálta. Eredményei egyértelművé tették, hogy ha egy tinédzserlány jó kapcsolatot ápol az apjával, kisebb a kockázata annak, hogy nem megfelelő partnerekkel randevúzik. Úgy is fogalmazhatunk, hogy egészséges önbizalmuk és stabil nemi identitásuk megvédi őket attól, hogy „bárkinek” odaadják magukat.

Hölgyek hormonjai

Rendelje meg online!

De hogyan is működhet ez a titokzatos apai hatás? Lehetséges lenne, hogy önmagában az apa viselkedése megerősítheti vagy tönkre teheti egy fiatal lány önértékelését? Jennifer Byrd-Craven amerikai pszichológus és munkatársai elhatározták, hogy kicsit jobban utánanéznek ennek az apa-lány dolognak. Kutatásukat nem bízták a véletlenre, egyenesen fiatal hölgyek hormonváltozásait vették górcső alá.

Az eredmények a kutatók igyekezetét igazolták. 2012-ben publikált írásukban kiemelték, hogy azok a lányok, akiknek az apjukkal jó kapcsolatuk volt, bizony már a reggeli ébredést követően is alacsonyabb stresszhormonszintet mutattak. A kutatók megjegyzik: a jó apai kapcsolatú lányok stresszes helyzetben, illetve probléma megvitatása közben is megőrizték nyugalmukat. A rossz apai kapcsolatúak stresszhormonszintje a konfliktusok esetén megemelkedett, stresszhelyzetben pedig gyakrabban magukba zárkóztak.

Szeretet és etetés

Számos kutatás utal arra, hogy a korai apai jelenlét csökkenti a kamaszlányok szorongását, növeli önérzetüket és általában véve szociális készségeiket. Melissa Home, a Georgetowni Egyetem pszichológusa 2011-ben kamaszlányok társkapcsolati boldogulását vizsgálva fogalmazta meg, hogy a lányok önbizalma, a párkapcsolaton belüli alárendelődése elsősorban az apjukhoz fűződő kapcsolat minőségétől függ.

És ha már az almával kezdtük, folytassuk az étkezéssel. A Rutgers Egyetem 2014-ben megjelent kutatása szerint még a gyermeküktől külön élő apák is jelentősen befolyásolják gyermekeik étkezési szokásait, ha több időt töltenek gyermekeikkel, illetve a szeretetüket gyakrabban kifejezik. Az apai törődés stabilizálta a gyerekek étkezési szokásait, akkor is, ha az apa nem volt jelen.

Agresszió helyett empátia

Természetesen az apai fejlesztő hatás a fiaik önbizalmát és konfliktusmegoldó képességét is alapvetően meghatározza. 26 éven át végzett adatgyűjtése alapján nem kisebb szakmai közösség, mint az Amerikai Pszichológiai Társaság fogalmazta meg azt tabudöntögető állítást, amely szerint a felnőttkori empátia kialakulásának meghatározó fontosságú faktora az apai szeretet gyermekkori jelenléte.

A vizsgálatok szerint egyértelmű összefüggést mutatható ki ugyanis az apai jelenlét és a gyerekek agressziójának csökkenése között. Hogy ez hogyan lehetséges? Gondoljunk egy pillanatra az apás játékokra. Az apai játék (mozgásos, ügyességi vagy csapatjátékok), amelyben a testi kontaktus meghatározó szerepet játszik, számtalan agresszió- és konfliktuskezelő elemet tartalmaz. A határok kijelölése, a játék szabályainak betartása az apai kommunikáció meghatározó eleme.

Rex Forehand amerikai pszichológus és munkatársai 1993-ban kamaszok életét vizsgáló kutatásukban kimutatták, hogy a gyerekek otthonon kívüli viselkedését leghatározottabban az apai elfogadás mértéke határozza meg. Eredményeiket megerősítette Susan Williams és Donald Kelly amerikai kutatópáros 2005-ben: ők egyértelmű összefüggést mutattak ki az apa-gyerek kapcsolat minősége, illetve az iskolán belüli tanár-diák konfliktusok előfordulása között.

Áthelyezés a küszöbön

Az apák gyermekeikre gyakorolt ösztönös fejlesztő hatását már sokan és sokféleképpen megfogalmazták. Úgy tűnik azonban, hogy az apáknak kiemelten fontos szerepük van gyermekeik szociális kompetenciáinak fejlesztésében. Ranschburg Jenő professzor szavaival élve: az apa elsődleges feladata gyermekei átemelése az otthon küszöbén.

Számos kutatás bebizonyította, hogy az apával jó kapcsolatban lévő gyerekek már óvodáskorban népszerűbbek, és több kapcsolatot képesek kiépíteni, mint kevésbé szerencsés társaik. A szerető apai légkör önmagában növeli a gyerekek önbizalmát, pszichés állóképességüket.

A cikk a HVG Extra Pszichológia magazin 2019/2-es számában jelent meg.

Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban olvashat, melynek témája: újrakezdés a bizonytalanság korában. Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.