Ha Svédországba téved az ember, már az első napokban babakocsival közlekedő apukákba fog belebotlani. Több mint 40 éve ad a törvény lehetőséget a svéd apáknak, hogy otthon maradhassanak gyermekükkel, és Svédország volt az első, ahol bevezették az apák gyermekgondozási támogatását.
Svédország döntéshozói egyedülálló módon szorgalmazzák a gyermekvállalást, amelynek eredményeképpen szinte minden családban legalább két vagy annál több csemete születik. Ahol pedig nem születhet, ott örökbe fogadnak. A siker alapja minden kétséget kizáróan az, hogy a svéd állam még a gyermekvállalás tekintetében is egyenlőségre törekszik.
Az apák otthon maradására már az 1974-es törvény is lehetőséget adott, majd 1995-ben definiálták egy hónapban, és 2002-ben megemelték két hónapra. „Az 1970-es években még csak az apák 0,5 százaléka ment gyesre, ma már az összes szülési szabadság 25 százalékát ők veszik ki. Jelenleg a férfiak csaknem 90 százaléka él valamilyen formában a lehetőséggel” – olvasható a The Economist 2014. júliusi számában.
A jelenleg érvényes törvény szerint a két szülő összesen 480 napra kap támogatást, ebből minimum hatvan nap csakis az apának jár. Ha az apa ezt nem használja ki, az anya nem teheti meg helyette és az erre az időszakra járó idő és pénz is elvész. Ráadásul minél több időt osztanak meg a szülők, annál több támogatást, úgynevezett bónuszt kapnak.
Férfias játékok
A dél-svédországi Växjöben élő negyvenéves, egyetemi tanárként dolgozó Erik Rosell fél-fél évet töltött otthon mindkét fiával, amit a főnöke és a munkahelye teljes természetességgel fogadott. Erik nem tagadja, hogy az állami támogatásnak is szerepe volt a döntésben. „Lehetőséget kaptam arra, hogy kissé visszavegyek a munkából, és örülök, hogy valóban láttam felnőni a gyerekeimet” – mondta Erik lapunknak.
A szintén Växjöben élő, negyvenes éveiben járó mérnök, Johan Dahlquist is hasonlóan pozitívan nyilatkozott. „A feleségemmel a kislányunkkal kapcsolatos minden teendőt meg szerettünk volna osztani. A szüleim idejében még nem volt bevett szokás az apás gyes, én viszont már tudatosan törekedtem arra, hogy jó kapcsolatom alakuljon ki a gyerekemmel és bízzon bennem” – mondta. A felesége éppen az egyetemen tanított és a doktorijára készült, amikor Johan magára vállalta a kislánya gondozását 6–12 hónapos kora között.
Náluk sem okozott problémát az otthoni teendők összeegyeztetése a munkával. Sőt, Johan kölcsönzött munkaerőként dolgozott, és éppen a gyes lejárta után kapott másfél évre szóló, izgalmas feladatot. A társadalom, a család, a barátok általában üdvözlik a döntésünket – hangsúlyozta Erik Rosell és Johan Dahlquist. „Abban az időben, amikor otthon voltam, rengeteg hasonló szituációban lévő apát ismertem meg. Sok időt töltöttünk együtt, közös programokat is szerveztünk” – mesélte Erik.
Az apa szerepe
Anders Chronholmnak a svéd Skövdei Egyetemen 2007-ben folytatott felmérése szerint az otthon maradó apukák 95 százaléka érezte úgy, hogy szorosabb lett a kapcsolata a gyerekével. 70 százalékuk ráadásul úgy vette észre, hogy szerepvállalásuk a gyereknevelésben a párjukra is jó hatással volt, mert így több idejük maradt dolgozni, tanulni.
Az eredményeket a nyilatkozó svéd apák is megerősítik. „Rengeteget fejlődött a kapcsolatom a gyerekeimmel. Már sokkal érettebb vagyok, mint korábban. Nemcsak mondom, hogy apa vagyok, hanem annak is érzem magam!” – mondta Erik. Johan nem tagadja, hogy akadtak nehézségek, például az éjszakai felkelések. „Összességében mégis azt gondolom, hogy ez igazán jó tréning volt. A feleségem örült a lehetőségnek, biztonságban érezte a lányunkat, és egymásról is sok mindent tanultunk ez alatt az időszak alatt”.
Kyle D. Pruett amerikai kutató mutatta ki 2000-ben, hogy azokban a családokban, ahol az apák nagyobb szerepet vállalnak a gyereknevelésben, ott a gyerekek szociális és kognitív készségei is jobban fejlődnek, és a nemi szerepekről is kiegyensúlyozottabb kép alakul ki bennük. „Az én szüleim elváltak, ezért fontosnak tartottam, hogy a lányom képet kapjon az apa szerepéről” – mondja Johan.
Egyenlő boldogság
Amióta Svédországban az apák nagyobb részt vállalnak a nevelésből, a gyerekes nők átlagos fizetése emelkedett, és a felmérések szerint az anyák boldogabbnak érzik magukat. Svédországban 1980-ban alkották meg a Nemek közötti egyenlőség a munkában című törvényt, illetve nvezték ki az egyenlő esélyek ombudsmanját. A cél az, hogy a nők és a férfiak képességeit és tapasztalatait egyaránt felhasználják, és a társadalom minden területén kamatoztassák.
Sokat elmond a svéd nőkről, hogy egy 2005-ös tanulmány szerint az ő munkaerő-piaci részvételük a legerősebb Európában, a svéd parlamentben pedig 50 százalék körüli az arányuk. A megkérdezett svéd apák szerint az egyenlőség elsajátítása már az iskolában kezdődik: mindkét nem számára kötelező a főzés, varrás, a fém- és fafeldolgozás. Nem véletlen, hogy éppen ebben az országban szorgalmazzák az apák otthoni szerepvállalását.
Szabó Vivien Svédországban élő pszichológus
Hasonló írásokat a HVG Extra Pszichológia legfrissebb számában olvashat, mely a szeretet, szerelem, szex és vágy témáival foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, megajándékozzuk A boldogság… 500 pillanat, amit jó átélni című könyvvel. Aktuális számunkat meg is rendelheti.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
