HVG Extra Pszichológia
HVG Extra Pszichológia
Tetszett a cikk?

A pénzügyi döntéseinket nem pusztán a logika, hanem az érzelmek, különféle mentális csapdák és társadalmi hatások is alakítják. A felelőtlen költekezést ezért csak stabil önismerettel és tudatossággal tudjuk elkerülni, különösen olyan időszakokban, amikor még az állam is fogyasztásra ösztönöz. Mit kell tudni a csoportnyomás hatásáról? Miért veszélyes a mentális könyvelés? És mi fán terem a hedonikus adaptáció?

Hónapok óta azt hallani, hogy az állampapírok kamataiból „pénzeső” hullik a magyarokra, közben a pénzügyminiszter korholja az állampolgárokat, hogy „nem költenek eleget”, majd, hogy ez megvalósulhasson, a kormány még a nyugdíjpénztárakban gyűjtött vagyonokat is felszabadítja.

Nem csoda, hogy az elemzők és újságírók naponta latolgatják, mire megy majd el a hirtelen jött „ingyenpénz”, és mindez hogyan fogja a fogyasztást felpörgetni. Ember legyen a talpán, aki ki tudja vonni magát ezeknek az impulzusoknak a hatása alól, és képes megállni, hogy ne kezdjen maga is költekezésbe.

A fogyasztás pszichológiájáról sok kutatás készült, különösen a viselkedési közgazdaságtan művelői foglalkoztak azzal, miért hoznak az emberek sokszor irracionális pénzügyi döntéseket, és milyen pszichológiai tényezők befolyásolják a költekezést. Ebben a témában az egyik klasszikus, a magyarul is olvasható A (túl)költekezés pszichológiája – Miért költünk többet, mint kellene? című kötet, amelyet Dan Ariely és Jeff Kreisler jegyeztek.

Könnyen jött, könnyen megy?

Könyvük legfőbb üzenete az, hogy a pénzügyi döntéseinket nem pusztán a logika, hanem az érzelmek, különféle mentális csapdák és társadalmi hatások is alakítják, és csak akkor lehetünk tudatos(abb) fogyasztók, ha ezeket felismerjük. Különösen erős például az a késztetés az emberekben, hogy a pénzt nem egységesen kezeljék, hanem „mentális számlákra” osszák.

Ez azt jelenti, hogy másképp viszonyulnak hozzá, ha fizetésként kapták, mint ha mondjuk ajándékként, lottónyereményként, munkahelyi bónuszként, adóvisszatérítésként, esetleg kamatjövedelemként jutottak hozzá.

Erre a jelenségre még Richard Thaler amerikai közgazdász hívta fel a figyelmet 40 éve, amikor megfigyelte, hogy sokkal valószínűbben és könnyelműbben költünk el luxuscikkekre, vagy egyébként irracionálisnak tartott termékekre, szolgáltatásokra egy nagyobb összeget, ha azt „váratlan”, „ingyen” pénznek tekintjük.

Lényegében a mentális könyvelés csapdája hat most is, hogy a társadalom egy része az állampapírok magas kamatfizetéséből részesült, illetve könnyebben hozzáférhet a hosszú távú megtakarításaihoz – magyarázza Gáspár Ádám pénzügyi tanácsadó, önmeghatározása szerint „pénzügyi elgondolkodtató”.

Olvassa tovább a cikket a HVG Pszichológia 360-on! Az első hónapban az előfizetés csak 5 Ft. Bővebben a lapról itt. Böngésszen egyedülálló pszichológiai Tudástárunkban!

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!