Az egyik ilyen érdekesség az egyedülállóan sok kis növésű művészt, hétköznapiasan szólva törpét bemutató „pöttömök országa” jelenet. A film amúgy is rendkívül emlékezetes része ez, mivel ekkor fordul át fekete-fehérből színesbe a történet, és a száznál is több aprócska éneklő-táncoló emberke a színes jelmezekben elbűvölő élmény. A „pöttömöket” megszemélyesítő törpe művészek most 70 évvel az Óz, a nagy varázsló premierje után saját csillagot kaptak a híres hollywoodi Walk of Fame sétányon, és ezzel hivatalosan is sztárrá nyilvánították őket. Bizonyos szakmai visszaemlékezések viszont nem feltétlenül csak a művészetről szólnak – állítólag az alkohol, a drog és szexorgiák is része voltak a forgatásra összegyűlt törpék mindennapjainak.

Az angol eredetiben munchkinnek nevezett pöttömök az Óz készítéséről szóló dokumentumfilmekben is nagy szerepet kaptak. A résztvevők beszámolója szerint ekkora számú törpe együttlétére még nem volt példa, sokuk életében meghatározó időszak volt a film forgatása, még külön könyv is született róluk.

Akadtak törpék is, akik magukon kívül addig még sose láttak kis növésű embert, egész életükben fel kellett hogy nézzenek mindenkire. Egy részük korábban is hivatásos előadóként tevékenykedett kisebb-nagyobb tehetséget felmutatva, de valószínűleg leginkább testi fogyatékosságukra hagyatkozva a szórakoztatás során. Testmagasságuk a nagy tömegben már nem tűnt akkora hátránynak, jóval kevésbé érezték magukat furának sorstársaik között. Számos kapcsolat is kialakult, a plátói szintet esetleg elhagyva, de hogy valóban orgiák voltak-e ezek, vagy csak a „normális” magasságú emberek értékítélete ferdítette annak utólag, ezt már nehéz megmondani. Mindenesetre érthető lenne, hogy azok az emberek, akik addig saját magukon kívül nem sok hasonlót láttak, hirtelen megrészegülnek a párkapcsolati lehetőségek váratlan és jelentős kibővülésétől.

A másik probléma pontosan a részegség, az ivászat volt a visszaemlékezések szerint. Állítólag minden emeleten külön rendőrjárőrnek kellett vigyáznia, nehogy alkoholhoz jussanak az apró színészek. „Pokoli nehéz dolgunk volt a kis emberekkel” – emlékszik vissza Mervyn LeRoy, a film producere. Judy Garland, a film főszereplője – később maga is gyakorló alkoholista – részeges bajkeverőkként emlékezett vissza a pöttömökre késői éveiben. Egy, a filmmel foglalkozó weboldal viszont megvédi a törpéket, és pusztán rosszindulatú pletykának tartja a szexorgiákat és a részeg hepajokat, bár elismeri, hogy néhány, veteránnak számító szórakoztatóipari munkással valóban akadtak problémák mindkét területen. A még élő kis emberek nyilatkozatai természetesen szintén inkább a pozitív eseményekre és élményekre koncentrálnak. A filmet nézve egészen biztosan megérdemelték a saját csillagot.