Mire képes együtt egy színésznő és egy pszichiáter?
Aki még nem hallott ukrán sci-fi irodalomról, az ne magában keresse a hibát, pedig egyértelmű, hogy van abban a zavaros országban két ember, akik valamit nagyon tudnak – mondjuk varázsolni.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni a Metropolis kiadó munkájának a jelentőségét, aki nem szereti, azt nyilván a legkevésbé sem érdekli, hogy mi történik a tudományos-fantasztikus vagy a fantasy irodalommal itthon, de akik rajongói a témának, azok tudják, mire gondolunk. Nem mintha hibátlanok lennének a kiadó döntései, magunk is találtunk már a kiadványaik között olyat, amit nem kedveltünk meg, de mára a sci-fin belül is rengeteg irányzat létezik, úgyhogy butaság lenne a választékot leszűkíteni.
A címben emlegetett színésznő és pszichiáter is a Metropolis felfedezettjei közé tartozik, legalábbis hazai szinten, mert Marina és Szergej Gyacsenko már komoly sikereket mondhat magáénak számos területen. A most megjelent Alexandra és a teremtés növendékei igazi gourmand darab, rendkívül bonyolult összefüggésekkel, sodró, de erősen nyomasztó történettel, ami félelmetessége ellenére tökéletesen magával
Szaska hátrányos helyzetű kamaszlány, akit anyja egyedül nevel, kevés pénzből, így elvileg jobb a helyzete, mint Harry Potteré, aki árván maradt a rémes rokonok között, de a lány jóval nagyobb formátumú személyiség már a történet kezdetén, mint amilyenné Harry valaha is válik. Alexandra képességei jóval titokzatosabbak, veszélyesebbek holmi egyszerű varázsbotos lengetésnél, Gyacsenkoéknál mindennek komoly, akár retteneses hatásai lehetnek, amelyekkel a tizenéves szereplőknek egyedül kell megbírkózniuk és együttélni a következményekkel. A drámaian ábrázolt lelkiélet talán a szláv örökségnek köszönhető, aki elég idős, emlékezhet rá, hogy a szovjet ifjúsági filmek világa is mindig elég sötét volt, de okolhatnánk a szerző- és házaspár férfi tagjának pszichiáteri hátterét is. Egy interjúban azonban Gyacsenko azt állította, könyveik különleges világának valódi forrása az ő “Marinkája”, az egykori színésznő.
Egy magyar blogger szerint viszont bizonyos jelek egyértelműen arra utalnak, hogy az Alexandra és a teremtés növendékeinek számos eleme LSD hatása alatt született. Nem tudhatjuk, hiszen Gyacsenkoékkal kapcsolatban igen kevés információ érhető el a neten, de ha így is lenne, számos irodalmár élt már a tudatmódosítás bizonyos eszközeivel, úgyhogy nem jelentene újdonságot ez az eset sem. Aki pedig kicsit is járatos a volt szovjet vagy a mostani orosz, illetve környékbeli sci-fi irodalomban, az tudja, hogy arrafelé nagyon furcsa, de ettől függetlenül igen élvezetes történetek tudnak megszületni már jóideje az írók fejében. Elég csak a Sztrugackij testvérekre, Lem Solarisára vagy az újak közül Lukjanyenko Őrség sorozatára gondolni. Ez utóbbiból filmváltozat is készült és alaposan megosztotta a közönséget, viszont világhírűvé tette a rendező Bekmambetovot. Szóval akinek bejön ez a fajta, “csehovos” sci-fi, az biztos, hogy nagyon fogja élvezni Gyacsenkoék könyvét is.
KM