Talán ezért is megnyugtató, hogy homeopátiás tanácsadást Magyarországon csak orvosi diplomával rendelkezők adhatnak. Ha homeopátiás orvost választ a beteg készüljön fel egy rendkívül alapos és időigényes konzultációra. Nemcsak az adott betegségére jellemző panaszaira, de az általános közérzetére, a mindennapi tevékenységeire, sőt a lelki állapotára is rákérdez az orvosa. Ahogy a Nobel-díjas George Vithoulkas, görög homeopata mondta: „Az egészség fizikai szinten fájdalom-mentes állapot, ami jó közérzetet biztosít, emocionális szinten vágy, és indulatmentesség, mely derűhöz, nyugalomhoz, békességhez, kreatív állapothoz vezet, mentális szinten megszabadulás az önzéstől, egoizmustól, ami jóságot eredményez.” Tehát a homeopátia az embert egységben testi-léleki-szellemi lényként kezeli és emiatt a holisztikus gyógymódok közé soroljuk.

A homeopátiát (a görög hómoiosz = hasonló és páthosz = szenvedés, kór szavak összetételéből) Samuel Hahnemann (1755-1843) alkotta és írta le. Hahnemann a malária gyógyítására sikerrel alkalmazott kininnel kísérletezve azt figyelte meg, hogy egészséges embereken a szer ugyanazokat a tüneteket produkálja, mint a betegség maga. Következtetése az volt: „similia similibus curantur”, azaz „hasonló hasonlót gyógyít”, ami a mai napig a homeopátia első és legfontosabb elve maradt. Úgy találta, hogy ha egy szer nagy mennyiségben betegségtüneteket vált ki egy egészséges emberen, az kisebb mennyiségben gyógyító hatású lehet. Hahnemann feltételezte, hogy paradox módon, minél kevesebb a hatóanyag a szerben, annál erőteljesebb a hatása és ő vezette be a dinamizálásnak vagy potenciálásnak (rázva-ütögetésnek) a módszerét a homeopátiás gyógyszerkészítésbe. Hahnemann véleménye szerint a gyógyítás a beteg egészségessé tételét jelenti, és nem elméletek, teóriák gyártását. Az orvost a betegségek megszüntetésében a tünetek és azok változásai vezetik és irányítják.

A homeopata orvos a tünetek összességét vizsgálja. Véleménye szerint a betegség kezdetben tisztán a szellemi életerő elhangolódásán alapszik, ez a szakasz teljesen immateriális természetű. A gyógyítás akkor lesz sikeres, ha a betegségnek és a szernek főleg a különös, sajátos és egyedi jellegzetességei hasonlóak egymáshoz. A gyógyulás azáltal következik be, hogy a homeopátiás szer egy műbetegséget produkál a szervezetben: magas hígítása miatt csak a betegség információját szolgáltatja, s erre a szervezet válasza a gyógyulási reakció. A betegségeket nem lokálisan kell kezelni, hanem belsőleg adott homeopátiás szerekkel. Hahnemann idejében kb. 200 szer állt a homeopata rendelkezésére, mára több, mint 4000-et kísérleteztek ki. A homeopátia elveit is alkalmazva fejlődött ki Németországban többek között az antropozófus orvoslás. Az iriszdiagnosztika magyar felfedezője, Péczely Ignác pályafutása is laikus homeopataként indult.

Magyarországon az 1820-as évekre vált ismertté a homeopátia. Nevét hasonszenvnek magyarították, vagy szelíd gyógymódnak nevezték. Egyre több orvos tért át erre az új gyógyító módszerre. Az első homeopata nemzedék tekintélyes tagjai közül kiemelhetjük Attomyr Józsefet, Kovách Pált (győri orvos, ismert drámaíró), Moskowitz Mórt (az egyik legelső zsidó származású polgár, aki az uralkodótól nemesi címet kapott) és Almási Balogh Pált, akikről biztosan tudjuk, hogy Hahnemann személyes hatására váltak elkötelezett homeopatává. Ennek is köszönhető, hogy hazánkban már az 1820-30-as években több magánalapítású homeopátiás egészségügyi intézmény nyílt. Az 1831-es országos kolerajárvány idején a homeopaták olyan jó eredményeket értek el a gyógyításban, amelyek már szélesebb társadalmi körben felhívták rájuk a figyelmet.

Az 1860-1870-es években Magyarországot a homeopátia fellegvárának tartották. 1865. december 28-án tizenöt orvos megalakította a Magyar Hasonszenvi Orvosegyletet a Tudományos Akadémia egyik termében. Elnöke Almási Balogh Pál, alelnöke Argenti Döme, első titkára Szontagh Ábrahám lett. Rendes tagjai közé csak orvosi diplomával rendelkező homeopatákat vettek fel. 1866-ban megnyílt az első hasonszenvi kórház Pesten: a Bethesda (a könyörületesség hajléka), amelyet a pesti német református gyülekezet tartott fenn. 1871-ben megalakult a pesti egyetem orvosi karán az első, majd 1873-ban a második homeopátiás tanszék. 1874-ben a főváros közkórházában, a Szent Rókus Kórházban megnyílt egy hasonszenvi osztály, négy kórteremmel, hetven ággyal. Az emberek érdeklődése a homeopátiás gyógymód iránt a 19. század végére csökkent, amikor az akadémikus orvoslás több, látványos tudományos eredményt hozott, a homeopátia terén viszont nem következett be nagy előrelépés. A fentebb ismertetett egészségügyi intézményekben nagyrészt megszűnt a homeopátiás gyógyítás. 1948-tól, illetve 1950-től a homeopátiát (más alternatív gyógymódokkal együtt) „kapitalista”, nem kívánatos gyógymóddá nyilvánították. Az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) 1990-ben megvizsgálta a homeopátia ügyét, és közölte a minisztériummal szakvéleményét: „…a homeopata gyógymód magyarországi alkalmazásának tiltása nem indokolt.” A homeopátia gyakorlása újra lehetségessé vált hivatalosan is.

A homeopátiás gyógyszerek alapanyagai lehetnek friss növények, ásványi és állati eredetű anyagok. A fent említett és csak a homeopátiás gyógyszerekre jellemző eljárással, a potenciálással készülnek, a D potencia sor esetében 1:10 arányú a hígítás és azt követi az ütve-rázás minden lépésben, a C potencia sor 1:100 arányú a hígítás és ezt követi az ütve-rázás minden lépésben. Ez azt jelenti, a D30-as potencia esetében harmincszor történik a hígítás és az ütve-rázás. Az alacsony potenciák (C/D5,6,9,12) elsősorban testi tünetek gyógyítására használatosak, a közepes potenciák (C/D15,30) testi és lelki tünetekre egyaránt hatásosak, míg a magas potenciák elsősorban a lélekre hatnak.

A homeopátiás gyógyszerek leggyakoribb vivőanyaga a tejcukor (de lehet víz és alkohol is) nem véletlen, hogy a gyerekek kedvencei. Az apró golyócskákat a nyelv alatt kell elszopogatni, majd nem szabad enni, legalább negyed óráig. Gyakorlati tudnivaló, hogy a mentolos készítmények használata megszüntetheti a homeopátiás szer hatását, így a hagyományos fogkrémünket a homeopátiás kezelés alatt jobb, ha homeopátiásra cseréljük.

Fogalmak:
Holisztikus szemlélet: A holizmus kifejezés (a görög „holos” szóból) a teljesség figyelembevételét jelenti. A holisztikus szemléletű gyógyítás az embert egésznek tekinti, feltételezi testének, szellemének és érzelmeinek egységét. A holisztikus szemlélettel gyógyító szakember nemcsak a betegséget, a megbetegedett szervet, vagy testrészt, hanem a beteget gyógyítja, egészségét kívánja helyreállítani, fenntartani. (Ajurvéda; Kínai orvoslás)
A szervizsgálatok: egészséges embernek beadva a gyógyanyagok különféle tüneteket produkálnak. Egy betegség tünetére az lesz a megfelelő szer, amely egészségesekben ehhez hasonló tünetet produkált.
A potenciálás: sorozatos hígítás és összerázás (más néven energetizálás, dinamizálás vagy potenciálás) során az anyagoknak egészen új, addig ismeretlen gyógyító tulajdonságai kerülnek napvilágra.