Ennyi idő alatt azért bőven akad néhány érdekesség, amelyekről eddig talán csak kevesen tudtak. Lássuk mi fért bele 145 év történetébe:

• Az Állatkert területe alapításakor 31 katasztrális hold és 600 négyszögöl volt, amely kb. 18 hektárnak felel meg. Mai területe 10,7 hektár. A csökkenés abból adódik, hogy több szomszédos intézmény (Fővárosi Nagycirkusz, Gundel étterem, Bagolyvár étterem) területét az Állatkerttől szakították el, illetve a kerthez tartozott a mai Vidám Park egyik fele is (ez volt az egykori Ősbudavára, majd Vurstli, amelyet 1950-ben egyesítettek az Angol Parkkal, létre hozva ezzel a Vidám Parkot).
• A Városliget, és benne az Állatkert területe 1866-ban a város legszélének számított. Ezt az állapotot a környékbeli városrészek nevei ma is őrzik, hiszen a pesti városmag felé eső szomszédos városrészek (Terézváros, Erzsébetváros, Újlipótváros) neveiben mind szerepel a „város” szó, a kifelé eső területeket jelölő városrésznevek (Lőportárdűlő, Herminamező, Istvánmező) viszont az egykori beépítetlenség, vagy gyér beépítettség emlékét őrzik. Mivel az Állatkert a város szélén volt, az 1860-as és ’70-es években gyakran előfordult, hogy a környékbeli rókák betörtek a kert területére, elpusztítva a Nagy-tó víziszárnyasait.
• A megnyitáskor az Állatkert állatállománya valamivel több, mint félezer egyed volt, ami nagyjából száz különböző fajt jelentett. Ma 935 faj 7945 egyede, és további 78 nem egyedenként nyilvántartott tenyészet alkotja az állatállományt, amiben nincs benne a Margitszigeti Kisállatkertben látható 27 faj 191 egyede.
• Az 1866-os útmutató szerint a rétisas korabeli neve „csonttörő harács”, a fakókeselyűé pedig „fakó dögöncz” volt; a papagájokat „kajdácsoknak” nevezték.
• 1866-ban még hiányzott az Állatkertből a legtöbb olyan faj, amit a mai kor látogatói jellemzőnek tekintenek. Nem volt oroszlán, tigris, elefánt, víziló, orrszarvú vagy zsiráf, volt viszont kétféle kenguru, gazdag majomgyűjtemény és sokféle papagáj is. A megnyitás korának legnépszerűbb állata Kristóf, a barnamedve volt – ez az állat volt Deák Ferenc kedvence.
• Erzsébet királyné többször is felkereste az Állatkertet. Először néhány nappal a megnyitás után, majd 1867-ben, nem sokkal a koronázást követően. Egy ilyen látogatás után vetődött fel az a kérés, hogy a schönbrunni uralkodói állatseregletből volna-e mód egy zsiráfhoz ajándékképen hozzájutni. A királyné közbenjárására Ferenc József úgy határozott, hogy a Schönbrunn-ban lévő zsiráfok közül az egyik nőstényt a Pesti Állatkertnek ajándékozza. 1867. június 25-én – vagyis bő két héttel a koronázás után – a Magyar Királyi Belügyminisztérium levélben tájékoztatta az Állatkert igazgatóságát az ajándékozásról. A választás a fiatalabbik nőstényre esett, akinek így már csak helyet kellett találni. A kert első zsiráfháza rekordidő alatt épült fel Lóhr Antal építész tervei alapját, 4206 forintos költséggel, így az 1868. május 19-én érkezett zsiráfot mindjárt el is szállásolhatták az új épületben. Mint kiderült, a királyi ajándék már eleve vemhesen érkezett Schönbrunnból, így 1868. augusztus 18-án meg is született az első pesti zsiráfborjú. Az apróság egyébként azért is volt különleges, mert az első olyan állatkerti zsiráfborjú volt, akinek már az anyja is állatkertben született.
• Az 1928-ban, 12.000 márkáért vásárolt három orangutánnak nemcsak keresztneveket adtak a gondozók (Péter, Ida és Pista), hanem – emberszabásúakról lévén szó – családnevet is (Góliát Péter, Góliát Ida és Góliát Pista).
• Az 1929-ben érkezett, Pityu nevű orrszarvúnak lenolajjal ápolták a bőrét a gondozók.
• A világon először Budapesten sikerült eredményesen szaporítani az örvösmedvéket állatkerti körülmények között, mégpedig 1933-ban.
• A háború után helyreállított Pálmaház megnyitását Sztálin születésnapjára időzítették.
• A nemzetközi „zoo” elnevezést Magyarországon Anghi Csaba, az Állatkert egykori igazgatója honosította meg az 1950-es évek égén. A feliratot neon betűkkel a főbejáratra is kiírták (1991-ben került le onnan), ám kezdetben sokan 200-nak olvasták, annyira nem volt még ismert itthon a „zoo” kifejezés.
• A világon először Budapesten született olyan orrszarvú, amely mesterséges termékenyítés eredményeként jött a világra. A Layla névre keresztelt állat 2007. január 23-án született.