Az Ural hegység és Nyugat-Szibéria területén fekvő megye szarvasmarhatelepén ridegtartással nevelik az állatokat, hogy ellenállóvá tegyék őket a betegségekkel szemben és erősítsék tűrőképességüket.

A mezőgazdasági cég sajtószolgálata fontosnak tartotta hírül adni, hogy a cég nem sajnálta a borjanként 800 rubelt (nagyjából 5600 forintot) a meleg kabátkákra, mivel a kéthónapos kor alatti kisborjak enélkül nem bírnák ki a hideget, hiszen már néhány naposan kikerülnek a szabadba.

A főállattenyésztő megnyugtatta azokat is, akik szerint még ez a védelem sem lenne elég, hogy a borjak télikabátját jól kibélelték, így jól tűrik a hideget az állatok, és gyorsabban fejlődnek. Nem beszélve arról, hogy a szarvasmarhatelepen kevesebbet kell költeni a fűtésre és több pénz marad az állatok ellátására.

Oroszország európai részén január vége és február a nagy fagyok ideje.

Az Urálon túli területen mínusz húsz fokig is süllyedhet a hőmérő higanyszála, de Szibériában és az orosz Távol-Keleten ilyenkor nem ritka a mínusz 50 fok körüli hőmérséklet sem.