Pamacs másfél éve élt egyedül, mert korábbi párja daganatos megbetegedésben elpusztult. A nősténynek a fajmegmentési programban kerestek társat, és a választás végül egy 2008-ban született, tehát még fiatal, de már ivarérett példányra esett.

A két állat gyorsan összebarátkozott, igaz, nem is jellemző az agresszivitás erre a külsőre leginkább plüssmackóra hasonlító félmajomra – mondta Veprik Róbert igazgató.

A bambuszmakik nemzetségének Szegeden tartott faja, az Alaotra-tavi bambuszmaki élőhelyéről, Madagaszkár legnagyobb taváról kapta a nevét. Abban különbözik közeli és távoli félmajom rokonaitól, hogy nem irtózik a víztől, sőt, úszni is tud, emellett gyorsan képes futni a földön, s kiválóan mászik fára, ráadásul szívesen ugrál a víz felszínén lévő sűrű növényzeten.

A maki negyven centi hosszúságú testét és ugyanakkora farkát sűrű gyapjas, szürkésbarna szőr borítja. Elsősorban náddal, papiruszsással és - ahogy nevük is jelzi - bambusszal táplálkoznak. Takarmányukat Szegeden is helyben termelt bambuszhajtásokkal egészítik ki.

Alaotra-tavi bambuszmaki ritka és veszélyeztetett faj: a természetben már ötezernél is kevesebb példány él, és állatkertben is csupán száz egyedét tartják világszerte. Madagaszkáron, hasonlóan más félmajmokhoz, a legnagyobb veszélyt a számukra otthont adó erdők irtása jelenti.