Az őskori település Bulgária egyetlen sólelőhelye mellett található. A bolgár régészcsapat Vaszil Nikolov professzor irányításával kőfalakat tárt fel, amelyek a Kr.e. 4700-4200 közötti időszakból származnak. A védfalak vastagsága eléri a két métert, magassága pedig a három métert, s mint Nikolov professzor rámutat, ez a legkorábbi és legmasszívabb őskori európai erődítmény - olvasható a Sofia Globe angol nyelvű bolgár hírportálon.

Nikolov meggyőződése szerint az erődített település létrehozását a sólelőhely motiválta, hiszen a só az őskorban épp olyan értékes nyersanyag volt, mint napjainkban a kőolaj. Körülbelül 300-350-en lakták a várost, az emberek emeletes házakban éltek és legfőképp sóbányászattal foglalkoztak, ami jól jövedelmezett, erről tanúskodnak egyebek közt a település közelében feltárt nekropolisz gazdag sírmellékletei, egyebek közt kerámiaedények és réztűk.

A régészek szokatlan temetkezési rítusok nyomaira bukkantak: a holttesteket néha félbevágták és hason fekve temették el.