A Lundi Egyetem tudósai félévesnél idősebb ebeket és annál fiatalabb kölyköket vizsgáltak, és arra jöttek rá, hogy az utóbbiakban még nem fejlődött ki az ásítással kifejeződő empátia.

A 35 kutyaalany társaságában egy ember ásítozott vagy nem csinált semmit. A hét hónaposnál idősebb ebekre átragadt az ásítozás, a kölykökre nem. A kutatók szerint hasonló a helyzet az embernél: a gyerekek négyéves koruktól kezdenek ásítozni, ha más is ezt teszi környezetükben.

Mindezek alapján a tudósok egyértelműen arra jutottak, hogy a kutyák nemcsak fáradtság, álmosság vagy unalmuk jeleként ásítanak, hanem együttérzésből is, ráadásul nem csupán gazdájuk, hanem számukra ismeretlen emberek iránti együttérzésből is.

Jó pár eb egyébként az ásítozós kísérletben elaludt volna, ha nem akadályozzák meg ebben - adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap.