A Montreali Egyetem, a québeci Asztrofizikai Kutatóközpont, valamint a grenoble-i Bolygókutató és Asztrofizikai Intézet tudósai az Európai Déli Obszervatórium (ESO) 8 méter átmérőjű nagyon nagy teleszkópja (VLT), valamint a 3,6 méteres kanadai-francia-hawaii teleszkóp (CFHT) segítségével végezték a megfigyeléseket - olvasható az ESO honlapján, valamint az EurekAlert tudományos hírportálon.

A szabadon mozgó planéták olyan bolygótömegű égitestek, amelyeknek nincs gravitációs kapcsolatuk egy csillaggal. Az utóbbi években több hasonló objektumot azonosítottak, azonban koruk meghatározása nélkül a csillagászok nem tudták eldönteni, hogy valóban bolygókról, vagy barna törpékről, azaz "félresikerült" napokról van-e szó, amelyeknek tömege túl kicsi ahhoz, hogy a belsejükben stabil hidrogén-hélium magfúzió jöjjön létre, és így valódi csillagokká váljanak. Energiát már nem sugároznak és lassan lehűlnek.

A CFBDSIR2149 katalógusjelű objektum mindössze száz fényévnyire van a Földtől, és a jelek szerint igen ifjú csillagok által alkotott csoport (AB Doradus mozgó csoport) tagjának tűnik.

"Unikális csoportról van szó, mivel körülbelül harminc azonos korú, összetételű csillag alkotja, amelyek együttesen haladnak a világűrben. A planéta és az AB Doradus közötti kapcsolat akadályozta meg kezdetben, hogy meghatározzuk a korát és bolygóként azonosítsuk" - hangsúlyozta Lison Malo, a Montreali Egyetem asztrofizikusa.

A kutatók egy sorozat infravörös felvételt készítettek az objektumról a CFHT teleszkóp segítségével, majd a nagyon nagy teleszkóppal (VLT) határozták meg tömegét, hőmérsékletét, és ami különösen fontos, a korát. A mérések szerint az égitest 50 millió és 120 millió év közötti időszakban "született". Felületén a hőmérséklet 400 Celsius fok, tömege pedig négyszer-hétszer múlja felül a Jupiterét. Általában a Jupiternél 13-szor nagyobb tömegű égitesteket minősítik barna törpének, ez a minimális tömeg, amely szükséges a magfúzió beindulásához.

Mint a kutatók rámutatnak, ez az első "izolált" bolygó, amelyet nem fűznek gravitációs "kötelékek" egy csillaghoz, és amelynek tömege, hőmérséklete és kora megfelel egy planéta kritériumának.

"A teliholdnál ezerszer nagyobb égboltterületet fésültünk át, több száz millió csillagot és más égitestet figyeltünk meg, de ez volt az egyetlen 'hajléktalan' bolygó a szomszédságunkban" - hangsúlyozta Étienne Artigau, a Montreali Egyetem asztrofizikusa, aki szerint sok ilyen bolygónak kell léteznie, megtalálni őket azonban olyan nagyságrendű feladat, mintha egy tűt sok ezer szénakazalban keresnénk.