A Tejútrendszer első "csontját" - egy porból és gázokból álló hosszú "indát" - fedezték fel az infravörös tartományban működő Spitzer-űrteleszkóp segítségével a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ kutatói, akik eredményeikről az Amerikai Csillagászati Társaság közgyűlésén számoltak be.
A Tejútrendszer egy küllős spirálgalaxis, amelynek szerkezetét, mivel a csillagászok belülről vizsgálják, nehéz pontosan meghatározni. Ugyanakkor más spirálgalaxisok esetében a kutatók észlelték a távoli csillagvárosok "csontvázát", hosszú, egyenes képződményeket, amelyek sokkal kevésbé masszívak, mint a spirálkarok - olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.
Alyssa Goodman és kollégái a galaktikus "csontot" akkor fedezték fel, amikor a Nessie elnevezésű porfelhőt tanulmányozták. A képződmény központi részét három éve szintén a Spitzer-űrteleszkóp segítségével a Bostoni Egyetem kutatói térképezték fel, és a struktúrát a Loch Ness-i szörny után nevezték el. Alyssa Goodman csapata viszont azt derítette ki, hogy Nessie kétszer, de akár nyolcszor is hosszabb lehet, mint a Bostoni Egyetem asztrofizikusai eredetileg feltételezték.
A gázmolekulák rádiósugárzása arról tanúskodik, hogy nem az anyag véletlenszerű kivetüléséről van szó, hanem valóságos képződményről. A struktúra hossza több mint 300 fényév, szélessége azonban legfeljebb egy vagy két fényév, és annyi anyagot tartalmaz, amely százezer Nap-tömegnek felel meg.
"Leginkább a szárkapocsnak, a fibulának, az alsó lábszárunkban lévő vékony, hosszú csontnak felel meg" - magyarázta Alyssa Goodman. Szerinte lehetséges, hogy a "csont" a spirálkarok között helyezkedik el. Elképzelhető az is, hogy a spirálképződményeket összekötő nagyobb hálózat egyik eleméről van szó.
"Reményeink szerint egyre több és több ilyen elemet találunk, amelyek segítségévek megalkothatjuk a Tejútrendszer +csontvázának+ háromdimenziós térképét" - vélekedett Alyssa Goodman.
