szerző:
MTI

Noha agyának mérete azonos volt a vele egy időben élt Homo sapiensével, a Neander-völgyi ember agyának más volt a szerkezete: jelentős része a látást szolgálta más funkciók, például a társadalmi kapcsolattartás kárára - állítja egy szerdán közzétett tanulmány.

A Neander-völgyi emberek mintegy 30 ezer éve haltak ki Európában, miután legalább 10 ezer évig együtt éltek a mai emberrel (Homo sapiens). Elképzelhető, hogy az agyuk szerkezetének is köze volt a kihalásukhoz.

A mai ember és a Neander-völgyi kortársai közötti kognitív különbségek kérdése nagy vitát váltott ki.

Eiluned Pearce és Robin Dunbar, az Oxfordi Egyetem antropológusai, valamint Chris Stringer, a Londoni Természettudományi Múzeum szakértője 32 mai és 13 Neander-völgyi ember koponyáját hasonlította össze, amelyeknek a kora 27 000 és 75 000 év között mozog. A koponyák főként Európából és a Közel-Keletről származnak. Tanulmányukat a Brit Királyi Akadémia Proceedings B című folyóiratának online kiadásában közölték.

A kutatók azt tapasztalták, hogy még ha az ebben a korszakban élt modern embernek és a Neander-völgyi embernek hasonló méretű volt is az agya, a Neander-völgyinek jóval nagyobb volt a szemürege, azaz jóval nagyobb szeme volt. Testtömege szintén meghaladta a Homo sapiensét.

"Ebből arra lehet következtetni, hogy a Neander-völgyiek agyában nagyobb zónák szolgáltak a látásra és a test irányítására" - magyarázta Eiluned Pearce a francia hírügynökségnek küldött elektronikus levelében.

Az, hogy a Neander-völgyi embernek nagyobb szeme volt, valószínűleg azzal magyarázható, hogy Európában fejlődött ki, olyan szélességi fokokon, ahol kevesebb a fény, míg a Homo sapiens Afrikából származik.

Tekintettel arra, hogy az agya ugyanakkora volt, mint a mai emberé, a logika szerint kevesebb agyfelület jutott más funkciókra, így a társas kapcsolatok kezelésére. Az agyi zónák kiterjedéséből ítélve a Neander-völgyi emberek kisebb csoportokat alkottak, mint a velük egy időben élő modern emberek.

Az agyfelépítési különbség fontos szerepet játszhatott az evolúciójukban: ha a Neander-völgyi embernek kevésbé fejlett társadalmi kapcsolatai voltak - kisebb csoportot alkotott -, kevesebb lehetősége volt segítséget kérni szorult helyzetekben. A kis csoportok jobban ki voltak téve a demográfiai fluktuációnak is, ezáltal nagyobb a kihalás veszélye is. A kulturális ismeretek megtartását szolgáló képességeik is kisebbek voltak, és könnyebben elveszhettek az újítások. 

"A Neander-völgyi emberek egyre kisebb társadalmi csoportokban éltek, ami számos módon vezethetett a kihalásukhoz" - hangsúlyozta Eiluned Pearce. 

A Neander-völgyiek a mai - modern - emberhez képest jobban ki voltak téve a jégkorszak környezeti kihívásainak is - mutatott rá Robin Dunbar professzor.

Jön az új magyar sorozat, amit csak egy mobilos appban lehet majd megnézni

Jön az új magyar sorozat, amit csak egy mobilos appban lehet majd megnézni

Így kontrollálja majd a piás sofőröket a Volvo – videó

Így kontrollálja majd a piás sofőröket a Volvo – videó

Balog Zoltán a Néppártról: Még soha nem álltunk ilyen közel a szakításhoz

Balog Zoltán a Néppártról: Még soha nem álltunk ilyen közel a szakításhoz

Különös dolgokat találtak az autisták agyában, és ez jól jön az orvosoknak

Különös dolgokat találtak az autisták agyában, és ez jól jön az orvosoknak

Sarka Kata férjének lottóznia sem kell, hogy nyerjen

Sarka Kata férjének lottóznia sem kell, hogy nyerjen

Űrhajóablakra is lehet licitálni az Európai Űrügynökség árverésén

Űrhajóablakra is lehet licitálni az Európai Űrügynökség árverésén