Több mint negyvenezer kiállítási tárgy van már a stuttgarti malacmúzeumban, természetesen mindegyik disznókkal kapcsolatos. Az új szerzemény egy villamos.
A múzeum villamosát 1961-ben gyártották, és Svájcban, Bázelben használták a közelmúltig. Mielőtt kiállították a malacmúzeumban, rózsaszínűre festették a kétajtós járművet, és az elejét óriási konnektor orrú malacfejjel takarták le, így közlekedésre már ezért sem alkalmas.
A malacmúzeum tulajdonosa Erika Wilhelmer, ő pózol büszkén a villamos lépcsőjén.
A múzeum honlapján a villamosról azt írják, hogy beszerzésével régi álom teljesült. A jármű beszerzése ugyanakkor nem volt egyszerű, mert sok hivatali, logisztikai akadályt kellett átlépni. Végül csütörtök este Baselből Stuttgartba vitték a 13 méter hosszú, 3 méter széles és több mint 10 tonnás szerelvényt.
Túlélte önmagát és még mindig nem halt meg egészen az internet hőskorának keskenysávú, telefonfüggő, analóg kapcsolatfelépítése. Hogyan is működött a modem, és mi volt az akusztikus csatoló?
Földes András riportja Munkácsról.
Ezúttal nem kellett fapadoson gubbasztania a miniszterelnöknek.
Egy száját kitátó, nemzeti színű oroszlán van a borítón.
Az állatok este 11 óra körül békésen legelésztek Budán.
Tűzoltók és mentőhelikopter is érkezett a helyszínre.
A hánykolódó gép sötétbe borult fedélzetén sikoltoztak az utasok.
„Meglátom majd, hogy kinek a hibája.”
