A születésétől fogva vak matematikust southfieldi otthonában érte a halál szerdán. A feltaláló szívszélhűdés következtében hunyt el - mondta el unokahúga, Dianne Bekritsky, aki szerint nagybátyja szerteágazó érdeklődési köre a tudomány világától többek közt a zenéig terjedt és elkötelezett tagja volt a vakok közösségének.

Nemeth jiddisajkú magyar zsidó bevándorlók gyermekeként jött a világra Manhattan Lower East Side részén. Az 1940-es években kezdett dolgozni a Braille-karakterekre épülő kódoláson, hogy az akkoriban használt jelölési rendszernél egyszerűbbet fejlesszen ki. A feltaláló, aki harminc éven át volt a michigani Detroit Mercy Katolikus Egyetem matematikaprofesszora, élete végéig tökéletesítette a hatlyukú rendszert használó jelsorozatait.

Az újítás azonban majdnem elmaradt. Nemeth ugyanis eredetileg pszichológiát tanult, mert egyetemi tanácsadói eltántorították a matematika iránti szenvedélyétől vakságára hivatkozva. A pszichológiai mesterdiplomát a Columbia Egyetemen szerezte meg, majd többek közt felesége unszolására folytatta a matematikatanulást.

"A legnagyobb jótétemény, amelyet egy emberért tehetsz, ha megadod neki a képességet arra, hogy saját maga tehessen meg dolgokat. Az a függetlenség, amelyet a Nemeth-fele Braille matematikai képletek nyújtanak, felbecsülhetetlen értékű" - húzta alá Bekritsky.

Nemeth a New Yorkban működő Vakok Amerikai Alapítványa munkatársaként és a Brooklyn College matematikahallgatójaként látott hozzá a Braille-karakter-alapú matematikai kódolás kidolgozásához. Egy 1991-es interjúban azt mondta, olyan rendszert akart kifejleszteni, amely egyszerűbb és modernebb a korábban használtál és, amely az élő beszéd szabályait utánozza.

A 94 esztendősen elhunyt feltalálót csütörtökön temették.